Török Gábor: Az ügyészségnek sikerült felpiszkálnia Magyar Pétert
„Ez provokáció vagy fricska Magyar Péter irányába. Nyilvánvalóan rettenetesen kellemetlen, hogy ezekkel a nevekkel szerepel egy címlapon, ahogy az is, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnöknek esetleg az igazságszolgáltatás előtt kell állnia egy telefonlopási vita ügyében” – mondta Török Gábor politológus a miniszterelnök mentelmi jogának esetleges felfüggesztéséről.
A politológus rámutatott arra is, hogy a több milliárdos korrupciógyanús ügyek nem mérhetők össze egy mobiltelefon állítólagos eltulajdonításával. Emlékeztetett: Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-ügy, Seszták Miklósét pedig a Volán-ügy miatt kérték ki.
Schultz Nóra szerint Magyar Péter reakciója valójában arról szólt, hogy rámutasson az aránytalanságra, és abból akár profitálhat is, hogy a volt kormánypárti képviselők mentelmi jogát korrupciós vagy hatalommal való visszaélési ügyekben kérik ki, míg a miniszterelnökét egy piti ügyben. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kampányidőszakban ez volt talán az egyik legproblémásabb ügy a Tisza elnöke számára, mert nem a hatalomhoz való viszonyát vagy a közpolitikai gondolkodását érinti, hanem a személyiségét, a személyiséggel kapcsolatos ügyek pedig mindig nehezek és költségesek lehetnek egy politikusnak.
Török Gábor szerint a miniszterelnök a politikai érdekeinek megfelelően járt el, amikor maga kérte a mentelmi jogának felfüggesztését, ezzel arra mutatva rá, hogy az ügyészség piszkos játékot játszik. Ugyanakkor az is látszik, hogy az ügyészségnek valóban sikerült felpiszkálnia őt – amikor arról beszél, hogy végre indul az út a börtönbe program, az ezt mutatja. Az elmúlt hónapokban ugyanis a kormány kommunikációja arról szólt, hogy ez csupán az elvárás megfogalmazása, és nem a kormánytól függ, hogy az igazságszolgáltatás éppen hol tart. Az elemző szerint a miniszterelnök szavaiból azt lehetett kiolvasni, mintha ő szeretné irányítani ezt a programot, ami a válaszának kevésbé sikeres része volt, és sokkal inkább érzelemből vagy zsigerből jöhetett, mint politikai számításból.
A legfőbb ügyész jelölésével, majd a kormánypárti elutasításával kapcsolatban a politológus kiemelte a mostani államfő sólyomi örökségét. Török szerint ebből fakad, hogy a pártokkal való egyeztetés nélkül javasolták Baka András jelöltet. Felidézte, hogy a sólyomi felfogás szerint alkotmányos alapja van annak, hogy a köztársasági elnök nem egyeztet előre az Országgyűléssel, és az, hogy a jelöltről nyilvános vita alakul ki, az alkotmány szelleméből következik.
Az elemző hozzátette ugyanakkor, hogy az államfők többsége ezzel szemben azt az elvet követte, hogy olyan személyt jelöljön, akinek esélye van a megválasztásra, ami szintén kiolvasható az alkotmányból a köztársasági elnök feladatait illetően, nevezetesen hogy az államszervezet demokratikus működése hatékonyan menjen tovább. Török szerint mindkét érvelés legitim. Amikor Sólyom László legfelsőbb bírósági elnöki pozícióra jelölése csak az ötödikre lett sikeres, akkor lehet azt állítani, hogy abban a másfél évben az államszervezetnek ez a fontos ága, a bíróság nem tudott olyan hatékonyan működni, mintha lett volna vezetője. De láthatóan Baka András tartja magát a sólyomi alapokhoz – ha ez így van, akkor azt feltételezem, hogy a továbbiakban is így fog eljárni – vonta le a következtetést a politikai elemző.
A műsorban szó volt arról is, hogy tartható-e a politikai figyelem azon a szinten, ahol most van, mit lehet kiolvasni a friss Medián-eredményekből, mennyiben volt jó döntés Baka Andrást köztársasági elnökké tenni, hova vezethet a kormány és az államfő esetleges konfliktusa, illetve mi hiányzott Orbán Viktor kötcsei beszédéből.
