Diáktüntetések Németország-szerte a kötelező katonai szolgálat visszaállítása ellen
Németország-szerte diáksztrájkokkal tiltakoznak a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítása ellen. A tiltakozó diákok több városban is utcára vonultak, hogy kifejezzék ellenérzésüket a tervezett intézkedésekkel szemben.
Friedrich Merz német kancellár kiemelt céljának tekinti a német hadsereg megerősítését, különösen az orosz-ukrán háború jelentette kockázat miatt. Ennek fényében Németországban az év elején hatályba lépett egy új törvény, amely visszaállította az önkéntes katonai szolgálatot. Az új szabályozás célja, hogy önkéntesek toborzásával növeljék a katonák számát. Ha azonban romlik a biztonsági helyzet, vagy túl kevesen jelentkeznek, a német parlament, a Bundestag mérlegelheti a kötelező katonai szolgálat valamely formájának bevezetését.
A németországi diáksztrájkok egyik szervezője, Bela Breitner, a Kötelező Katonai Szolgálat Elleni Diáksztrájk nevű csoport tagja. Szerinte a szövetségi kormány komolyan gondolja a kötelező katonai szolgálat fokozatos visszavezetését. A hamburgi tüntetésen megjelent transzparensen a diákok egyebek mellett azt a véleményüket fejezték ki, hogy nem vesznek részt a háborúkban.
Hamburgban pénteken békeaktivisták is tiltakoztak: lezárták a kikötő vasúti vágányait, így fejezve ki ellenérzésüket az újrafegyverkezés és a magas katonai kiadások ellen. Az Ende Gelände akciószövetség szerint a tiltakozás a Rheinmetall Entwaffnen által szervezett akciónapok része, és a Hamburgban zajló nagyszabású hadgyakorlatok ellen is irányult.
Orvosi alkalmassági vizsgálat és behívók
A januárban hatályba léptetett törvény alapján Németországban minden 18 éves fiúnak orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie az esetleges katonai szolgálat miatt. A 18. évüket betöltött fiatalok emellett kérdőívet kapnak arról, hogy érdeklődnek-e a katonai szolgálat iránt, és vállalnák-e azt. A kérdőív kitöltése a fiúknak kötelező, a lányok számára pedig önkéntes.
A diáktüntetések szervezői szerint a tiltakozást az váltotta ki, hogy az észak-németországi Kielben és Flensburgban olyan 18 évesek is hivatalos behívót kaptak orvosi vizsgálatra, akik a kérdőíven jelezték, hogy nem kívánnak katonai szolgálatot teljesíteni. A diáksztrájkokat szervező csoport közlése szerint Németország-szerte több mint száz tüntetést terveznek, többek között Kielben, Hamburgban, Berlinben és Frankfurtban is.
A német védelmi minisztérium szóvivője szerint a törvény alapján az orvosi alkalmassági vizsgálat kötelezettsége minden olyan hadköteles férfira vonatkozik, aki 2007. december 31. után született. Ez azokra is vonatkozik, akik jelezték, hogy nem érdeklődnek a katonai szolgálat iránt. A szóvivő szerint július óta mintegy ezer olyan 18 éves fiú vett részt a vizsgálaton, aki nem mutatott érdeklődést a hadsereg iránt.
A hadsereg létszámának növelése
A hidegháború idején Németországnak sok más európai országhoz hasonlóan nagy hadserege volt. A vasfüggöny leomlása után, az 1990-es években azonban csökkentette fegyveres erőinek létszámát. A kötelező katonai szolgálatot Angela Merkel korábbi kancellár kormánya szüntette meg 2011-ben. A németországi hadkötelezettség visszaállítása már az orosz-ukrán háború 2022-es kiteljesedése után egy évvel komolyan felmerült.
Tavaly nyáron a koalíciós kormányt alkotó CDU frakcióvezetője egy interjúban már arról beszélt, hogy a német hadseregnek meg kell kezdenie az előkészületeket a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására. Az Oroszország felől érzékelt fenyegetés és Németország hagyományos szövetségese, az Egyesült Államok erős nyomása mellett Merz azt ígéri, hogy a Bundeswehrt Európa legerősebb hagyományos hadseregévé alakítja.
A Bundeswehrnek jelenleg mintegy 186 700 katonája van. Németország a tervek szerint a 2030-as évek elejére 260 ezerre növelné az aktív állomány létszámát, amelyet mintegy 200 ezer tartalékos egészítene ki. Ezzel a NATO új haderőcéljainak kíván megfelelni, és erősítené az ország védelmét.
