Így szerezte meg az USA Alaszkát
Alaszkát sokáig értéktelen területnek tartották, az amerikaiak jelentős része gúnyolódott a megvásárlásán. Később az aranyláz és az olajkincs felfedezése igazolta a döntést.
Szibéria kolonizációja a 18. század első felében kezdődött Vitus Bering expedícióit követően, akinek nevét ma az Alaszka és Ázsia között húzódó tengerszoros őrzi. A szélsőséges körülmények miatt hosszú ideig mindössze néhány ezer telepes foglalt hont az alaszkai partvidéken, akik elsősorban prémvadászatból és az őslakókkal folytatott szőrmekereskedelem révén igyekeztek vagyont szerezni.
Mivel Alaszkát viszonylag értéktelen területnek tartották, amikor Oroszország súlyos vereséget szenvedett az 1853 és 1856 között vívott krími háborúban, felmerült a terület eladása. Az orosz vezetés úgy vélte, egy jövőbeli konfliktus esetén úgysem lennének képesek megvédeni.
Az Egyesült Államok komoly érdeklődést tanúsított a terület iránt, ám végül csak 1867-ben tudták nyélbe ütni az üzletet: március 30-án II. Sándor cár 7,2 millió dollárért eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak.
Sokan bolondnak nevezték az üzletben oroszlánrészt vállaló William Henry Sewardot, a látszólag értéktelen területet pedig „Johnson jegesmedve-kertjének” titulálták, és azon élcelődtek, hogy az elnök az amerikai bürokráciát kívánja duzzasztani majd a medvék és a rozmárok bevonásával.
Az összeget csak 1868 augusztusában fizették ki, az átadás-átvétel már 1867. október 18-án lezajlott. A kritikusokat végül a Klondike folyó völgyében kirobbanó aranyláz és a távoli északi tartomány hatalmas olajkincsének felfedezése cáfolta meg.
