Nyilvánossá teszik az ügynökaktákat
Szerdán harminchat év után nyilvánossá válnak az előző rendszerben ügynökként beszervezettek adatai. Délelőtt fél tízkor sajtónyilvános eseményen aktiválják az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapját, a nyitottaktak.hu oldalt, ahol több tízezer egykori ügynök adatai lesznek kereshetőek.
Az eseményen részt vesz Magyar Péter miniszterelnök, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Szerdától három dokumentumtípus lesz elérhető: a 6-os kartonok, a B (beszervezési) naplók és a H (hálózati) adattárak. A bővebb információt tartalmazó beszervezési dossziék tartalma február 25-ig kerül nyilvánosságra.
Orbán Viktor volt miniszterelnök kedden közölte: őt is megpróbálták beszervezni sorkatonai szolgálata alatt, még a nyolcvanas években, ám ő ezt visszautasította. A volt miniszterelnök vélhetően azért szólalt meg, mert a minap Panyi Szabolcs újságíró Friderikusz Sándornak adott interjúja nyomán felmerült az érintettsége.
„Ennél szélesebb körben nem hoztak sehol nyilvánosságra iratokat”
Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár igazgatója szerint ennél szélesebb körben nem hoztak sehol nyilvánosságra iratokat. Úgy véli, eddig azért nem hozták nyilvánosságra az iratokat, mert a politikai elit szereplőire és rokonaikra vonatkozóan sok érzékeny adat keletkezett volna, és ez visszatartó erő lehetett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ő nem politikus, ehhez politikai döntés kellett volna.
Magyar Péter szerint 2010 óta erre nem volt indok, a Fidesz kétharmaddal megtehette volna ezt, valamiért mégsem tették.
Az oroszoknál is lehetnek olyan iratok, amelyek innen hiányoznak – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy ez nem legenda, az oroszok minden iratot bekérhettek, és erre volt is itt emberük. A moszkvai levéltárak lehetnek még információforrások.
A hálózati személyek teljes életútja lekövethető lesz
Február 25-ig a beszervezési dossziékat is nyilvánosságra hozzák. Ezekben a beszervezett önéletrajza és a róla készült környezettanulmány is elérhető lesz. Nyugtáktól és baráti kapcsolatoktól kezdve gyakorlatilag a teljes életútja lekövethető lesz a hálózati személyeknek.
Cseh Gergő Bendegúz kifejtette: tízezer beszervezési dosszié van a levéltárban, de sok eltűnt, mert ezekben lehettek a kompromittáló adatok. A hálózati adattárat a hetvenes évek elejétől használták, ezek is nyilvánosak lesznek.
A hatos kartonokon a beszervezett személy pontos személyazonosító adatai – név, születési hely és idő, anyja neve, munkahelye, lakcíme – ismerhetők meg, amelyek már elérhetők.
Az igazgató szerint a zsarolás legkülönfélébb formáit használták a beszervezések során; például volt, akit beteg édesanyjával zsaroltak, hogy másképp nem kaphatja meg a gyógyszert. A Rákosi- és a Kádár-korban 150-160 ezer hálózati személy lehetett.
Az 56-os forradalom idején sok irat megsemmisült, a hatvanas években a Kádár-kori vezetők iratait tüntették el, 88-89-ben pedig pánikszerű iratmegsemmisítés történt. Körülbelül 60 ezer személyre maradt adat.
Magyar Péter: 36 éves mulasztást kell most rendezni
Azért jöttünk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, hogy egy 36 éves mulasztást igazítsunk ki – mondta Magyar Péter miniszterelnök, aki a sajtótájékoztató előtt a levéltár irattárából jelentkezett be. A minisztériumokban és magánszemélyeknél tartott iratokat is már itt kezelik és dolgozzák fel.
Cseh Gergő Bendegúz közölte: az eredeti anyagokat megfelelő biztonsági körülmények között őrzik, függetlenül attól, hogy azok most nyilvánosságra kerülnek. Kifejtette, hogy a személyes adatok mellett a hálózati személy tartó- és beszervező tisztjének nevét is megismerhetővé teszik, valamint azt, hogy milyen területen foglalkoztatták. Az is rögzítve van, ha valakinek a beszervezése meghiúsult.
