Ügynökakták: több tízezer név kerül fel szerdán az internetre
Több tízezer egykori ügynök nevét hozzák nyilvánosságra szerda délelőtt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapján. A nyitottaktak.hu felületet sajtónyilvános eseményen aktiválják délelőtt fél tízkor, amelyen Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vesz.
Négy irattípus, három nyílik meg szerdán
Az aktiválást követően négy, 1990 előtti állambiztonsági irattípus lesz bárki számára ingyenesen hozzáférhető: a 6-os karton, a B (azaz beszervezési) napló, a H (azaz hálózati) adattár és a B (azaz beszervezési) dossziék. Ezek közül szerda délelőtt az első három válik hozzáférhetővé a nyitottaktak.hu oldalon – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója.
Az oldalon keresőfelület segítségével szűrhetnek majd születési adatokra, fedőnévre és mindhárom, nyilvánosságra hozott irattípusra az érdeklődők. A 6-os karton első oldalán személyazonosító adatok – például név, születési hely, idő, anyja neve, foglalkozása – olvashatóak, hátoldalán pedig olyan, az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos adatok, mint a beszervezés körülményei és motivációja, illetve a hálózati működés időtartama.
A B-napló kizárólag az 1957 és 1962 közötti időszakból maradt fenn. A harmadik, szerdán nyilvánosságra kerülő titkosszolgálati adattípus az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött H-adattár, amelyben az egykori ügynökök személyes adatait és fedőnevét rögzítették.
A B-dossziékra február 25-éig kell várni
A negyedik irattípus a B-dosszié, amelyet a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak. Az előző háromtól eltérően ez hosszabb, jellemzően 20-50 vagy akár több száz oldalas dokumentum: ezek az iratok a tartótiszt szemszögéből tartalmazzák részletesen az ügynök életútját a kiszemelésétől, beszervezésétől ügynöki tevékenységének értékelésén át az elbocsátásáig.
Többnyire „kisemberek” nevei kerülnek nyilvánosságra
Becslések szerint közel 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott az állambiztonság a Rákosi- és a Kádár-rendszer négy évtizede alatt, ám közülük csupán egyharmaduk neve ismert, részletes, érdemi információ pedig csak mintegy 10 százalékukról van. 1956-ban és a rendszerváltás során sok irat elveszett, a maradékot pedig 1997-ig, az ÁBTL elődje, a Történeti Hivatal létrejöttéig a Belügyminisztériumban őrizték – ott nem érvényesült civil, szakmai kontroll, az iratokat továbbra is a politika által közvetlenül irányított állami szerv kezelte. Cseh Gergő Bendegúz szerint a most nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire „kisembereket”, például kocsmárosokat, vendéglátósokat, szállodai dolgozókat, boltosokat, buszvezetőket, vasutasokat vagy a határban dolgozó gazdákat takar.
