Kiderült, mi történik a levegőt szennyező részecskékkel, miután belélegezzük őket
Magyar kutatók tizenegy éven át vizsgálták, mi történik a levegőt szennyező mikroszkopikus szemcsékkel, miután belélegezzük őket. Az eredmények szerint a különböző forrásokból származó részecskék az emberi légzőrendszer különböző pontjain, eltérő arányban ülepednek le, így egészségünkre is más-más hatással lehetnek.
A kutatók a részecskéket öt csoportba sorolták. Az elsőbe a nem szennyezőforrásból származó, a légkörben képződő részecskék tartoznak, a másodikba a közúti közlekedésből származó félillékony részecskék, a harmadikba a közúti közlekedésből származó, korommagot tartalmazó részecskék. A negyedik csoportot a szennyező gázokból képződő másodlagos szervetlen aeroszolok alkotják, az ötödikbe pedig a szilárd fosszilis tüzelőanyagok – például a szén – és a biomassza, például a tűzifa égetéséből származó részecskék kerültek.
A kutatás eredményeit bemutató tanulmány szerint a belélegzett részecskék egy része a kilélegzett levegővel távozik, ám vannak, amelyek tartósan a légzőrendszerben maradnak. Közülük némelyik már a felső légutakban kiülepedik, mások viszont mélyebbre jutnak a tüdőben.
Legnagyobb arányban a légkörben újonnan képződő, valamint a közlekedésből származó félillékony részecskék halmozódnak fel, legkisebb arányban pedig a fűtési időszakhoz köthető, szilárd tüzelőanyagok égetésével létrejövő részecskék. Ha azonban a tüdőben lerakódó részecskék összesített felületét vizsgáljuk, akkor a fűtési időszakhoz kapcsolódó és a közlekedési eredetű, korommagot tartalmazó részecskék adják a legmagasabb értékeket.
Megtelepedésük helyét az is befolyásolja, hogy milyen fizikai aktivitást végzünk, miközben belélegezzük őket. Intenzívebb mozgás közben többségük a tüdő mélyebb területein, a léghólyagocskák régiójában végzi. Ráadásul a fokozott légzés miatt ugyanannyi idő alatt több részecske is kiülepedhet, ezért ha légszennyezett környezetben sportolunk, a tüdő mélyebb területeit nagyobb részecsketerhelés érheti.
A kutatók közvetlenül nem vizsgálták a részecskék egészségkárosító hatását, ám megállapításaik segíthetnek jobban megérteni a légszennyezés egészségügyi kockázatait, és hozzájárulhatnak a hatékonyabb levegőminőség-védelmi intézkedések kidolgozásához.
