Amikor a nő a partnere anyjává válik – így apad el a vágy
Ha egy pár arról számol be, hogy nincs szex, a probléma szinte sosem maga a szex – hangsúlyozza Lacsny Éva szexuálterapeuta. Sokkal inkább arról van szó, hogy kik ők emberként, és hogyan működnek együtt a kapcsolatban. A leggyakoribb kapcsolati problémák egyike az a szereptévesztés, amelyben a nő észrevétlenül a saját partnere anyjává válik.
A párkapcsolati parentifikáció olyan dinamika és szerepeltolódás, amikor az egyik fél átveszi a mindennapok kizárólagos felelősségvállaló, szülői terheit, a másik fél pedig passzív, felügyeletre szoruló gyermeki szerepbe kerül. Ez az aszimmetria a szexuálterapeuta szerint idővel alakul ki, jellemzően az összeköltözést követő években. Bár az, hogy ki melyik szerepmintát veszi fel, egyénfüggő, a leggyakoribb példa, hogy a nő válik a kapcsolatban az „anyává”. Az eltolódás következtében a nő egyre kevésbé tud erotikus partnerként tekinteni a párjára.
A Queen’s University kutatóinak 2022-es tanulmánya azt vizsgálta, hogy a heteroszexuális kapcsolatban élő nők gyakran számolnak be alacsonyabb szexuális vágyról, miközben a háztartási és gondoskodási feladatok aránytalanul nagy részét végzik el. A több mint ezer felnőtt vizsgálata alapján a kutatók megállapították, hogy a mentális teher és a feladatok aránytalan elosztása miatt a nő szülői, anyaszerepbe kényszerül partnere mellett, akire nem egyenrangú felnőttként, hanem kiszolgáltatott gyerekként tekint, ezért a felé irányuló erotikus vágy elapad.
Amikor a nő érzelmileg kivonódik a kapcsolatból, megnő a kettejük közötti távolság. A férfi ezt megérzi, és egyre többször próbál szexuálisan kezdeményezni, a túlterhelt nő azonban gyakran visszautasítja. A férfi, hogy bizonyítsa, mégis szükség van rá, még inkább vágyik a testi intimitásra, és a szexen keresztül igyekszik visszaigazolni, hogy még férfi ebben a kapcsolatban. A nő ezt úgy éli meg, mintha a társa csupán a saját szükségletei kielégítésére használná. Ebben a folyamatban mindkét fél sérül.
A szexuálterapeuta rávilágít arra, hogy a kapcsolati egyensúlyvesztés nem pusztán a házimunka elmaradásából fakad. A partner terhelése több szempontból történhet, és a szülői szerepbe ragadás akkor válik elkerülhetetlenné, ha mindegyik szempontot az egyik fél teljesíti. Minél többet vállal magára valaki, annál kevesebbet vállalhat a másik – és ettől még több feladata lesz, ami olyan kört alakít ki, amelyből sok pár nehezen talál kiutat.
