Drogokkal és alkohollal készítették fel az áldozatra szánt gyerekeket az inkák
Lengyel kutatók nyolc, csaknem ötszáz évvel ezelőtt az Andok fagyos hegycsúcsain áldozatul esett inka gyermek múmiájának haj- és körömmintáit vizsgálták meg, hogy kiderítsék, milyen szerepet játszottak a pszichoaktív szerek a capacocha szertartásban.
A korábbi kutatásokból már ismert, hogy az áldozatnak szánt gyermekek kiválasztásában olyan tulajdonságok játszottak szerepet, mint a kivételes szépség és a fizikai tisztaság. A gyermekeket gyakran vitték el Cuscóba, a birodalmi fővárosba, ahol különböző szertartásokon vettek részt, mielőtt a birodalom szent helyeire küldték volna őket. Ezek a körmenetek hónapokig is eltarthattak, hatalmas távolságokat és nehéz terepet bejárva. A legszentebb helyek közül több is magasan, az Andok hegyeiben volt, ahol a gyerekeket finom textíliákkal, kerámiákkal és egyéb emléktárgyakkal együtt temették el az isteneknek felajánlva.
Régóta ismert, hogy ezek a gyerekek haláluk előtt drogokat kaptak: több múmián is találtak kokain- és alkoholnyomokat. „A fő kérdésünk az volt, hogy milyen pszichoaktív szereket adtak a gyerekeknek a capacocha rituálé során, és milyen célt szolgáltak” – magyarázta Dagmara Socha, a Varsói Egyetem régésze.
Kokain, alkohol és ayahuasca-alkotóelem
Az Antiquity szaklapban megjelent kutatás szerint a mintákat számos pszichoaktív vegyületre tesztelték, beleértve a stimulánsokat, hallucinogéneket és gyógynövényes anyagokat. A kokainfogyasztás széles körben elterjedt volt, amit az bizonyít, hogy hat hajmintában kokaint és annak benzoilekgonin metabolitját észlelték. A kokalevelek rágását az elméletek szerint az utazással járó éhség és fáradtság elnyomására használták.
A kutatók kokaetilént is kimutattak néhány gyermek mintájában. Ez a vegyület a májban termelődik, amikor a kokain és az alkohol egyszerre van jelen a szervezetben – ami arra utal, hogy ezek a gyerekek mindkettőt fogyasztották. Az alkoholt valószínűleg chicha formájában, egy erjesztett kukoricasörben kapták, amelynek fontos szerepe volt az inka vallási szertartásokban.
Különösen meglepő eredmény származik egy 14 éves lány, Juanita körméből. A harmin nevű pszichoaktív vegyület, amely számos növényben megtalálható, többek között a Banisteriopsis caapi-ban is, egy az Amazonas esőerdőjében őshonos kúszónövény, amelyet ayahuasca készítéséhez használnak. A kutatók nem tudták pontosan meghatározni, hogy a lány melyik növényt fogyasztotta, de korábban két másik, az Ampato-hegyről származó gyermekmúmiában is találtak hasonló anyagot, ami felveti annak lehetőségét, hogy az Amazonasból származó növényeket rituális használatra szállították az Andokba.
Elsősorban a fizikai és érzelmi terhek enyhítésére
A gyermekek áldozatra való felkészítése a szakértők szerint sokkal változatosabb lehet, mint azt korábban gondolták. Annak ellenére, hogy számos hallucinogén anyagot, köztük meszkalint, DMT-t és bufotenint vizsgáltak, az elemzett mintákban nem találtak nyomokat ezekből.
Bár Socha és kollégái nem tudták kizárni a capacocha utolsó szakaszában történt egyszeri használat lehetőségét, a hallucinogének hiánya arra utal, hogy a gyerekek elsősorban az andoki utazásuk fizikai és érzelmi nehézségeinek enyhítésére, nem pedig hallucinációk kiváltására kaphattak drogokat.
