Gólyák pusztultak el a vegyszeres szalmától
A dömösi BirdMania – Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban több gólya is súlyos, epileptikus rohamokat produkált, egy madár pedig el is pusztult. A mentőközpont tulajdonos-vezetője, Márton Vlad András közösségi oldalán tette közzé a történetüket, hogy más madár- és állatmentő szervezetek ne járjanak úgy, mint ők.
A mentőközpont az elmúlt 15 évben változó helyekről szerezte be a madarak alá használt szalmát, mivel egyre kevesebb helyen készítenek kis kocka-bálát, amit ők tárolni és kezelni tudnak. 2025 őszén és 2026 tavaszán egy számukra új helyről vásárolták meg a szükséges mennyiséget. A beszerzett szalma feltűnően szép, tiszta, fényes, aranyló sárga volt.
Ezt követően mintegy egy év alatt öt gólyájuk produkált meglepően gyors, intenzív, esetenként tudatvesztéssel is járó, rövid ideig tartó epileptikus rohamot. Eleinte csak egyetlen madarat érintett a probléma, néhány hetente jelentkeztek nála erősebb vagy gyengébb rohamok. A kivizsgálás nem hozott eredményt, végül a rohamok elmaradtak. Ezután viszont két hónap alatt három másik madár mutatott pontosan ugyanolyan rohamot. Apránként kizártak minden ismert egészségügyi gondot és fertőzést, végül a takarmány beszállítót is lecserélték.
Nemrég Gábor gólya, aki már 8 éve élt a központban, ismét rosszul lett, és az utolsó alkalommal el is pusztult. A boncolás kimutatta, hogy minden szerve tökéletesen ép és egészséges volt, a halál okaként keringés-összeomlást állapítottak meg. A mérgezést sokáig nem tudták kizárni, mivel a laboratóriumok célzott gyanú nélkül nem tudnak mérgezést vizsgálni.
Körülbelül két héttel ezelőtt, az őszi takarítás és a szalma cseréje során az előző beszerzés utolsó részét használták fel a gólyák röpdéjében. Két nappal később az egyik gólya látványos rohamot produkált. Napokig elemezték, mi lehet az okozója: invazív rovarok által hozott betegségre, mérgezésre vagy hiánytünetre is gondoltak, de szép sorban mindent kizártak.
Végül a szalmára kezdtek gyanakodni, mivel csak azokkal a gólyákkal volt baj, amelyek érintkeztek vele. Erősítette a gyanút, hogy az érintett madár a szalama csere után, friss szalmán kapott rohamot. Feltűnt nekik az is, hogy a tavalyi szalma még mindig fényes, mint a friss, és a vizes edények körül a letaposott szalma alján sem jelent meg gombásodás.
A NÉBIH bevonásával folytatták a vizsgálatot. Kiderült, hogy bevett gyakorlat sok gazdálkodónál, hogy a szalmát adó gabonát penészedést, gombásodást gátló vegyszerrel kezelik, és ez esetükben benne maradt a szalmában. Magyarországon négyféle vegyszer van elterjedt használatban: az Amistar, a Prosaro, az Elatus Era és a Zantara. Utóbbi háromnak azonos a hatóanyaga, a protiokonazol fungicid.
Ez a szer az állat szervezetébe felszívódva – szalmaporral belélegezve, a bőrön át vagy étellel az emésztőrendszerbe kerülve – felhalmozódhat. Neurotoxikus hatást fejt ki, át tudja lépni a vér-agy gátat, ahol erős ingerületátviteli zavarokat okozhat, ami madarak esetében epileptikus rohamokat, mozgáskoordinációs zavart, remegést, súlyos esetben keringés-összeomlást eredményezhet. Tartós, de enyhe kitettség esetén máj- és veseproblémákat is okozhat.
A célzott, de nem hivatalos laboratóriumi vizsgálat is megerősítette, hogy a szalma vegyszerezettsége okozta a problémát. A mentőközpont vezetője utánanézett a szakirodalomnak, és azt találta, hogy a szer emlősökre, akár emberre is veszélyes lehet, bár jóval nagyobb dózis szükséges hozzá, a tünetek pedig nagyságrendekkel lassabban és enyhébben alakulnak ki, jobbára máj- és veseproblémákat okozva. A gombaölő szereket előszeretettel használják szerves foszfát alapú rovarölő szerekkel keverve, amelyek fokozottan veszélyesek lehetnek kistestű emlősökre és különösen madarakra, hüllőkre.
A mentőközpont azt tanácsolja, hogy csak olyan helyről vegyünk szalmát, ahol biztosan nem vegyszerezik azt. Érdemes elkérni a permetezési naplót, bár ez nem nyújt teljes biztonságot. Egy hozzáértő ismerősük szerint érdemes mintát venni, vizes, párás, árnyékos helyre tenni, és ha két hét után semmi gombásodás, penész nem jelenik meg rajta, akkor a szalma erősen vegyszeres, madár vagy kisebb állat alá nem alkalmas. A ló és a tehén egész jól bírja, a sertés esetében már problémás lehet, főleg süldők vagy vemhes koca alatt.
A központ azonnal minden érintett röpdében teljes alomcserét és nagytakarítást végzett, és sikerült azonnal „bio” szalmát vásárolniuk.
