Macron kiakadt a francia városokban dúló erőszakon
Emmanuel Macron francia elnök szerint szégyenérzet és düh uralkodik Franciaországban amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat követően a megélhetési problémák elleni tiltakozásul szervezett országos megmozdulást zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
„Mindannyian dühöt és szégyent érzünk ma este” – mondta a köztársasági elnök vasárnap este sugárzott tízperces televíziós beszédében. Macron elítélte az ultrabaloldali csoportosulások és a hozzájuk csapódó bűnözők erőszakát a francia városokban.
„Üzleteket fosztottak ki, középületeket, boltokat, városházákat támadtak meg” – emlékeztetett, példaként említve a limoges-i városháza felgyújtását, a lyoni turisztikai hivatalban történt gyújtogatást, a marseille-i városházába történt behatolást és a bordeaux-i prefektusi hivatal elleni támadást.
„Semmi sem igazolja, semmi sem magyarázza, semmi sem menti fel ezeket a cselekményeket” – mondta az elnök, aki szerint ugyanakkor soha nem szabad összekeverni a jogos követeléseket támasztó tüntetőket azokkal, akik romboltak és fosztogattak.
Bejelentette, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök a következő napokban összehívja a politikai pártokat, a szakszervezeteket, a diákszervezeteket, valamint az önkormányzati és parlamenti képviselőket, hogy megoldásokat találjanak a társadalmi követelésekre. „A következő napokban a prefektusok döntéseket fognak hozni városaink védelme érdekében, beleértve egyes gyülekezések betiltását is” – tette hozzá Macron, aki felszólította a pártokat, a szakszervezeteket és a diákszervezeteket az erőszak egyértelmű elítélésére.
Szombaton országszerte százezrek tiltakoztak békésen a megélhetési problémáik miatt a rendőrség által engedélyezett útvonalakon, miközben álarccal eltakaró, fekete ruhás fiatalok csoportjai hatoltak be középületekbe, ahol gyújtogattak, mások üzleteket fosztogattak, barikádokat emeltek és gyújtottak fel.
A francia Kereskedők és Forgalmazók Szövetsége szerint a nagyvárosokban mintegy 1500 üzletet fosztottak ki. A déli Marseille-ben a hatóságok több mint 30 ezer fosztogatót számoltak össze. A belügyminisztérium vasárnapi összesítése szerint 2397 embert állítottak elő, 997 rendőr és csendőr sérült meg, közülük hét súlyosan.
A zavargások és a fosztogatások Párizsban és Lyonban vasárnap is folytatódtak. A fővárosban a városi erőszak elleni harcra specializálódott elitegységet második egymást követő napon vetették be; a République téren és a környező utcákban több száz rendbontó csapott össze a rendfenntartókkal, akik vízágyúkkal és könnygázzal válaszoltak. A hírtelevíziók által élőben közvetített zavargások során fosztogatók törtek be élelmiszer- és ruházati boltok kirakatait. Hasonló jelenetekről érkeztek hírek Lyonból is.
A fél év múlva esedékes elnökválasztáson a felmérések szerint jelenleg legesélyesebbnek számító jelölt, Marine Le Pen a közösségi oldalain közzétett felvételen elítélte a kialakult mély válságot, amely szerinte fenyegetést jelent a demokráciára. Ő is, és a kormány is egyértelműen a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevű parlamenti pártot és vezetőjét, Jean-Luc Mélenchont tette felelőssé az erőszak elszabadulásáért.
A szombati országos demonstráció szervezőinek célja az volt, hogy a középiskolásoknak a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt egy hónapja tartó tiltakozó megmozdulásaira építve, a szakszervezetek támogatásával egyesítse a diákokat más elégedetlen társadalmi csoportokkal, az egykori sárga mellényesekkel, a gazdákkal vagy a klímavédőkkel. A rendőrség szerint több mint félmillióan, a szervezők szerint 800 ezren vettek részt a békés megmozdulásokon, Párizsban a 110 ezres menet incidensek nélkül vonult végig délután.
A tömegeket vonzó tüntetések és az azokat kísérő erőszak nem ritka Franciaországban, rendszeres volt a sárga mellényesek megmozdulásain 2018–2019-ben, majd a nyugdíjreform elleni demonstrációkon. A szombaton tapasztalt káoszra azonban a francia politikusok szerint még nem volt példa. Párizsban Emmanuel Grégoire szocialista polgármester szerint egész utcákat dúltak fel módszeresen a belvárosban, helyettese, Lamia El Aaraje pedig kiemelte: a rendőri erőknek nem voltak megfelelő eszközei ahhoz, hogy véget vessenek az éjfélig tartó fosztogatásoknak. Marseille polgármestere, a baloldali Benoît Payan már szombat délelőtt a kormányt tette felelőssé a rombolásokért, amelyek már a tüntetések előtt elkezdődtek.
