Kezdőlap Fenntarthatóság Három élőhely verseng a 2027-es Európa Kulturális Fővárosa címért
Három élőhely verseng a 2027-es Európa Kulturális Fővárosa címért

Három élőhely verseng a 2027-es Európa Kulturális Fővárosa címért

által Marton

Három élőhely verseng a 2027-es év élőhelye címért

Ártéri erdő, gyümölcsös vagy sziklagyep? Három különleges hazai élőhely verseng a 2027-es év élőhelye címért, november 3-ig bárki leadhatja szavazatát.

A természetkedvelők ismét eldönthetik, melyik élőhely kerüljön a figyelem középpontjába a következő évben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület internetes szavazásán ezúttal az ártéri erdők, a gyümölcsösök és a sziklagyepek versenyeznek a címért.

Az év élőhelye program célja, hogy évről évre ráirányítsa a figyelmet egy-egy értékes hazai élőhelytípusra, annak szépségeire és védelmének fontosságára. Az első szavazáson a fáslegelők nyertek, így 2026-ban ismeretterjesztő programok, cikkek és rádióinterjúk mutatják be ezt a hagyományos tájhasználathoz kötődő élőhelyet.

Ártéri erdők – folyóink különleges élővilága

A folyók mentén húzódó ártéri erdők egykor jóval nagyobb területeket borítottak, mint napjainkban. A folyószabályozások, gátépítések és emberi beavatkozások jelentősen átalakították ezeket az élőhelyeket. A folyók közelében főként fűz- és nyárfákból álló puhafás ligeterdők maradtak fenn, a magasabban fekvő területek hajdani tölgy-, kőris- és szilfajok alkotta keményfás ligeterdői pedig még nagyobb mértékben visszaszorultak. Ártéri erdőkkel találkozhatunk a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök, a Maros és a Rába mentén, a domb- és hegyvidéki patakok partján pedig égeresek gazdagítják a tájat. Ezek az erdők számos növény- és állatfajnak adnak otthont, és a víz megtartásában, valamint a folyók menti ökológiai egyensúly fenntartásában is fontos szerepet játszanak. Győzelem esetén vezetett túrák mutatnák be az értékeiket, kiemelt figyelmet kapna a természetes vízmegtartás, a hagyományos fokgazdálkodás, az inváziós növényfajok visszaszorítása és az őshonos erdők helyreállítása.

Gyümölcsösök – ahol a termőfák között pezseg az élet

Egy hagyományos gyümölcsös sokkal több, mint almát, körtét, szilvát vagy diót termő fák együttese: a természetközeli kertek menedéket jelentenek a vadon élő növények és állatok számára. Az öreg, odvas gyümölcsfák, a virágzó aljnövényzet és a változatos növénytársulások táplálékot és búvóhelyet biztosítanak madaraknak, gyíkoknak, rovaroknak, kisebb emlősöknek és gombáknak. A régi gyümölcsösök gyakran jóval változatosabb élővilágnak adnak otthont, mint az intenzív termesztésre kialakított ültetvények. Megőrzésük azért is fontos, mert a régi alma-, körte-, szilva- és más gyümölcsfajták értékes genetikai örökséget képviselnek, és közülük számos jól alkalmazkodott a helyi adottságokhoz. Győzelem esetén a biológiai sokféleség bemutatása mellett a régi fajták megőrzésére is hangsúlyt helyeznének, oktatási anyagokkal, valamint hagyományos fajtákkal foglalkozó faiskolák és gazdálkodók bemutatásával.

Sziklagyepek – apró természeti csodák a hegyoldalakon

A magyar középhegységekre gondolva legtöbbünknek erdővel borított hegyoldalak jutnak eszébe, pedig a meredek lejtőkön, sziklás tisztásokon és napsütötte hegyoldalakon különleges élőhelyek is kialakulhatnak. A sziklagyepeket vékony talajréteg és gyakran felszínre bukkanó kőzetek jellemzik, növényzetük összetételét nagymértékben befolyásolja az alapkőzet típusa, szerkezete és kémhatása. Bár első pillantásra kopárnak tűnhetnek, tavasszal és kora nyáron színes vadvirágok boríthatják a hegyoldalakat, köztük lepkék, méhek és más rovarok sokasága mozog. Ezek az élőhelyek ugyanakkor sérülékenyek: a terepmotorozás, az illegális siklóernyőzés és a túlzott vadlétszám komoly károkat okozhat bennük, különösen problémás lehet a betelepített muflonok jelenléte. Győzelem esetén országszerte szervezett túrákon mutatnák meg, milyen gazdag természeti értékeket rejtenek ezek a látszólag kopár területek, a programok a veszélyeztető tényezőkre és a megőrzés lehetőségeire is felhívnák a figyelmet.

November 3-ig lehet szavazni

A három jelölt egészen eltérő arcát mutatja a magyar tájnak, de mindegyik értékes élőhely, amelynek megőrzése a természet sokfélesége szempontjából kiemelten fontos. A szavazás 2026. november 3-án déli 12 óráig tart. A legtöbb voksot szerző élőhely 2027-ben különleges figyelmet kap, értékeit pedig különféle programokon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők. Már a 2027-es év rovarára is lehet szavazni.

Ezt is kedvelheted