Ürge-Vorsatz Diana: „Az nem működik, hogy nyolcmilliárd ember mindent megnézzen”
Egyre népszerűbbek a távoli, sérülékeny úti célok a kalandot kereső utazók körében, miközben a globális turizmus környezeti terhelése is nő. Ürge-Vorsatz Diana klímakutató, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke szerint ez az ellentmondás feloldhatatlan: nem lehet összeegyeztetni azt, hogy az emberek egyre extrémebb helyekre akarnak eljutni, azzal, hogy mindez fenntartható legyen.
A kutató szerint nemcsak a turizmus ökológiai lábnyomáról van szó, hanem arról is, hogy tönkretesszük azokat a helyeket, amelyeket látni szeretnénk. „Az nem működik, hogy nyolcmilliárd ember mindent megnézzen” – fogalmazott.
A nemzetközi turizmus a világjárvány után rövid idő alatt visszatért a korábbi szintre: 2024-ben világszerte mintegy 1,4 milliárd nemzetközi turistaérkezést regisztráltak. Ez azt is jelenti, hogy egyre több távoli, nehezen regenerálódó hely kerül fel a globális turizmus térképére, és ami korábban „a világ vége” volt, mára gyakori úti céllá vált.
A kalandturizmus legnagyobb ellentmondása, hogy sokszor éppen azt terheli meg, amiért útnak indulunk: elutazunk a gleccserhez, mert félünk, hogy eltűnik, megnézzük a korallzátonyt, mert talán már nem sokáig lesz olyan, amilyennek elképzeltük, sarkvidéki hajóra szállunk, hogy lássuk a jégvilágot, amelyről közben tudjuk, hogy a klímaváltozás egyik leglátványosabb színtere.
A Nature Communications tudományos folyóirat 2024-es kutatási becslése szerint a turizmushoz kapcsolódhat a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 8,8 százaléka, ami 5,2 gigatonna szén-dioxid-egyenértéknek felel meg. Az utazás tehát nem pusztán magánügy és élmény, hanem éghajlati tényező is.
Erre különösen erős példa az Antarktisz, amely sokáig a hozzáférhetetlenség szimbóluma volt, ma pedig az expedíciós turizmus egyik frekventált célpontja. Az Associated Press által idézett adatok szerint 2024-ben több mint nyolcvanezer turista lépett partra a kontinensen, további harminchatezren pedig hajóról nézték a jégvilágot. Alig több mint egy évszázada még ember sem járt a Déli-sarkon.
Ürge-Vorsatz Diana elmondása szerint ő maga is nagyon vágyik az Antarktiszra, és biztos benne, hogy csodálatos hely, ugyanakkor rendkívül törékeny ökoszisztémáról van szó. Mint mondta, már a mostani látogatottság is extrém terhelést jelent, de ha tömegesen érkeznének oda az óceánjáró luxushajók, annak beláthatatlan következményei lennének.
A klímakutató nem tagadja, hogy egy ilyen út akár szemléletformáló is lehet. Elképzelhetőnek tartja, hogy azok közül, akik eljutnak oda, tízből legalább hárman valóban megértik, mit jelent az éghajlatváltozás. Ha például kötelezővé tennék számukra, hogy az utazás előtt nézzenek végig többórányi, a klímaváltozásról és a lehetséges cselekvési módokról szóló ismeretterjesztő anyagot, talán más szemmel érkeznének meg, és jobban felfognák, milyen gyorsan olvad, sérül és tűnik el ez a világ.
