A város, mint az emberi élet alapja
Edward Glaeser, a Harvard Egyetem professzora, a városok közgazdaságtanának egyik legnagyobb tudósa, nemcsak az urbanizáció hatásait kutatja, hanem mélyebb meggondolásokat is fűz a városok társadalmi és gazdasági dimenzióihoz. Glaeser véleménye szerint a városok az emberiség legnagyszerűbb találmányai, hiszen képesek okosabbá, egészségesebbé, gazdagabbá és boldogabbá tenni az ott élőket. A városok diadalmas fejlődése érdekében számos polgármester és politikai vezető keresett már tőle tanácsot, hogy miként lehetne a településeket élhetőbbé varázsolni.
Kihívások Budapest számára
A közelmúltban Glaeser átvehette a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját, amely újabb lehetőséget biztosított számára arra, hogy megossza gondolatait Budapest számára jelentkező kihívásokról. Az interjú során szóba került, hogy mely városokat tartja a világ legjobban kormányzottjainak, és miként reagáljunk arra, ha egy kormány rátelepszik a helyi politikára. Glaeser kiemelte, hogy a városok nem lehetnek szégyenkezők a szegénység miatt; a valódi városok mindig foglalkoznak a legnagyobb problémákkal, beleértve a távmunka kihívásait és a gyűlöletkampányok veszélyeit is.
A gyűlölet politikai gazdaságtana
Glaeser kutatásai során megfigyelte, hogyan használják politikai tőkét a gyűlöletkampányok. A magyar társadalom gazdag tapasztalattal bír ezen a téren, hiszen az elmúlt években sokszor kellett megvédeni az országot a fikcióktól, mint a „migránshordák”, „brüsszeli bürokraták” vagy „ukrán szabotőrök”. Az interjú során Glaeser hangsúlyozta, hogy a gyűlöletkeltés nem csupán erőszakos indulatok felszínre törése; politikai eszközként alkalmazzák a politikai ellenfelek lejáratására. Például a Habsburg-ellenesség idején Karl Lueger, Bécs híres polgármestere, politikai előnyökre próbált szert tenni a zsidók elleni gyűlöletkeltés által, hogy ezzel bántsa politikai ellenfeleit.
Történeti párhuzamok
A gyűlöletpolitika hasonló jelenségei az Egyesült Államok Délvidékén is megfigyelhetőek voltak az 1890-es években, amikor a populista baloldal a szegénység ellen küzdött, és ezzel együtt próbálták megnyerni az afroamerikai támogatóikat. A jobboldali ellenfeleik azonban a feketeellenes gyűlöletet használták fel a populista kormányzati intézkedések elleni harcban. Glaeser elmagyarázta, hogy a gyűlölet nemcsak egy kezdeti ösztön, hanem gyakran tudatos politikai stratégia, amely arra ösztönzi a választókat, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek ellentétesek saját érdekeikkel.
Összegzés
Glaeser figyelme a gyűlölet politikai gazdaságtanával és a városok élhetőségével kapcsolatos kérdésekre irányul, hangsúlyozva, hogy a városok fejlődése szoros összefüggésben áll a társadalmi kohézióval és a politikai felelősségvállalással. Az interjú, valamint Glaeser tudományos munkái arra figyelmeztetnek, hogy a városok nemcsak gazdasági, hanem kulturális és szociális szempontból is a jövő kulcsszereplői.
