Törvénymódosítás és Alkotmánybíróság Elnökének Kiválasztása
Az Igazságügyi Minisztérium múlt hétfőn a társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alkotmánybíróság működését érintő legújabb törvénytervezetet, amely augusztus 4-éig véleményezhető. A tervezet középpontjában az Alkotmánybíróság elnökének megválasztására vonatkozó eljárás áll, amely a júliusban életbe lépett tizenhetedik Alaptörvény-módosítással összhangban alakult.
Az új szabályok szerint a jövőben az Alkotmánybíróság elnökét nem az Országgyűlés, hanem maguk az alkotmánybírák választják meg, ami a hatalom függetlenségének erősítését célozza. A pályázati felhívás előkészítését a testület három legidősebb tagjának feladata lenne, és az elnöki posztra csak hivatalban lévő alkotmánybírók pályázhatnának. Az írásos pályázatokat a főtitkárhoz kellene benyújtani ajánlott borítékban.
Bár a kormány nyilvános pályázati eljárásról számol be, a benyújtott pályázatok nyilvánosságra hozataláról a tervezet nem ad egyértelmű tájékoztatást. A választásra a teljes ülésnek lesz lehetősége, és a győzelemhez az alkotmánybírák több mint felének támogatása szükséges. Ha az első szavazási forduló eredménytelen, legfeljebb három további fordulót lehet tartani, mielőtt új pályázatot írnának ki.
Polt Péter Mandátumának Vége
A tervezet időszerűsége szempontjából fontos, hogy szeptember 1-jén Polt Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke mellett további alkotmánybírók, mint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán mandátuma is megszűnik, mivel betöltötték a hetvenedik életévüket. Polt Pétert 2025 júniusában a Fidesz–KDNP parlamenti többsége választotta meg a testület élére, nem sokkal azután, hogy a korábbi legfőbb ügyész státuszát megszerezte az alkotmánybírók között.
A törvénymódosítás célja, hogy megszüntesse az Országgyűlés közvetlen befolyását a testület elnökének kiválasztásában, bár a politikai hatás lehetősége továbbra is megmarad, mivel az alkotmánybírák megválasztása is a parlament kétharmados többségén múlik.
Az Alkotmánybíróság Változásai
Az Alkotmánybíróság összetétele folyamatosan változik. A tizenhetedik alkotmány-módosítás nyomán Hende Csaba alkotmánybíró megbízatása már megszűnt, amit a Fidesz jogellenesnek tart, ezért nem részesült a következő alkotmánybíró megválasztásában. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága támogatja Sonnevend Pál megválasztását, míg a Mi Hazánk jelöltje, Schiffer András nem kapta meg a szükséges támogatást.
A mostani törvényjavaslat lényegében visszaállítaná a 2011 előtti állapotokat, amikor az alkotmánybírák maguk közül választották meg az elnököt. A jelenlegi kormány indoklása szerint ez javítaná az Alkotmánybíróság függetlenségét, továbbá a testületnek lehetősége nyílna költségvetési javaslatának elkészítésére, amelyet a kormány nem változtathatna meg. Az AB éves költségvetésének minimális szintje az előző év költségvetésével egyenlő lenne, és a fontosabb alkotmánybírósági döntéseket újra a Magyar Közlönyben kellene közzétenni.
Határidők és Következmények
A jogszabály a kihirdetését követő napon lépne hatályba. Az Igazságügyi Minisztérium hatásvizsgálati lapja szerint a tervezet áttekintése csupán egy munkanapot vett igénybe, és a módosításoknak nem lenne kimutatható költségvetési hatásuk.
