Magyarország ratifikálhatja az Isztambuli Egyezményt
Magyarország több mint tizenkét év után ratifikálhatja az Isztambuli Egyezményt, amely alapjaiban változtathatja meg a nők elleni erőszak kezelését – írja a 24.hu. A lap összefoglalta, mit jelentene mindez a bántalmazottak számára, és miért akadályozta eddig a Fidesz-kormány a csatlakozást.
Bejelentés Dublinból
Magyar Péter csütörtökön Dublinból jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a kormány kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, emellett több más, a nők biztonságát és önrendelkezését érintő intézkedést is kilátásba helyezett. A bejelentés részeként ígérte többek között, hogy szigorítják a távoltartás szabályait, és fellépnek a kapcsolati erőszak minden formája ellen; önálló bűncselekménnyé teszik az intim felvételekkel való visszaélést; megerősítik a szexuális önrendelkezés védelmét, a kapcsolati erőszak áldozatai pedig különleges bánásmódban részesülnek a büntetőeljárások során; módosítják a szívhangrendeletet, megszüntetik az esemény utáni tabletta vénykötelességét; fellépnek a menstruációs szegénység ellen, és megerősítik a várandós nők támogatását.
Politikai elemző az időzítésről
Török Gábor politikai elemző szerint a bejelentés időzítése különösen érdekes, mert a szerdai események – nevezetesen a Varga Judit meghallgatásán elhangzottak és a közte és volt férje közt kialakult kommentháború – után a kormányzati agytröszt feltehetően úgy ítélhette meg, hogy gyors és hatékony válaszra van szükség. „Ha csak ezt a 24 órát figyeljük, akkor egyértelműen azt kell mondanunk: ügyes” – írta.
Konkrét kötelezettségek
Időzítéstől függetlenül az intézkedéscsomag legjelentősebb eleme az Isztambuli Egyezmény ratifikálása lehet. A nemzetközi megállapodás elfogadása ugyanis nem pusztán politikai gesztust jelentene: az államnak konkrét kötelezettségeket kellene vállalnia a bántalmazott nők védelmében, a rendőrségi és igazságszolgáltatási gyakorlat átalakításában, valamint az áldozatsegítő rendszer fejlesztésében.
