Medvékkel is találkozott a Tátrában a gimnazista fotós
A pilismaróti Isaac Greening Csaba tizenhét évesen már kilenc alkalommal járt a Tátrában, ahol idén ősszel egy háromnapos expedíció során fiatal nőstény medvét is sikerült lencsevégre kapnia. A fiatal természetfotós 2020-ban kezdett fényképezéssel foglalkozni, majd 2025 februárjától fordult tudatosabban a természet- és vadfotózás felé.
Expedíció a medvék nyomában
A medvés expedíció Erik Balázs természetfotóssal közösen valósult meg, aki több mint harminc éve járja a Tátrát. Céljuk az volt, hogy a téli pihenőjükre készülő medvék táplálkozását örökítsék meg a Nyugati-Tátrában, Bystrá környékén, lehetőleg a jellegzetes sziklás környezetben és a reggeli fényekben. A háromnapos, két éjszakás út során közel 2000 méteres magasságban alakították ki táborhelyüket, ahol rendkívül hideg éjszakák várták őket. A felszerelésük külső borítása is megfagyott, reggelente fagyos holmikkal kellett folytatniuk a munkát.
Amikor felértek az egyik megfigyelési pontra, a völgy túloldalán megláttak egy fiatal nőstény medvét, amely a sziklás területen mozgott és bogyókat fogyasztott. A fotós hangsúlyozta: nem közelítettek hozzá, nem próbálták befolyásolni a viselkedését, mert számára alapvető, hogy a természetfotózás során az állatok biztonsága és nyugalma mindig fontosabb legyen, mint maga a kép. Egy különleges pillanatot azonban elszalasztott: a medve egyszer megcsúszott a sziklákon és bukfencszerű mozdulatot tett, de a nagy zoom és a gyors mozgás miatt nem sikerült megfelelően követnie.
Zerge ugrás közben – a személyes kedvenc
A tátrai képek közül a fotósnak nem feltétlenül a medvés felvételek a kedvencei. Különösen közel áll hozzá egy hajnali fényben készült fotó, amelyen egy zerge éppen ugrás közben látható a sziklás magashegyi környezetben. Ebben a képben egyszerre van jelen az állat mozgása, ereje és a Tátra különleges hangulata – számára ez sokkal többet jelent egy egyszerű állatfotónál. A medvés képek ugyanakkor egy régi álom megvalósulását jelentik.
Kiállítás az Egyesült Államokban
Idén az oregoni Sandy városában mintegy húsz fényképét állították ki, köztük több tátrai felvételt és a medvékről készült fotókat. A szervezésben egy kinti barátja segített. A fogadtatás kifejezetten pozitív volt: a látogatók érdeklődtek a képek és a mögöttük álló történetek iránt, és több fotót is sikerült értékesítenie, köztük medvés képeket is. Nyáron Pilismaróton, a Partifecske vendéglátóhelyen rendezett kiállítást Ahol a vadon lélegzik címmel, rövid idő alatt összesen három magyarországi önálló tárlata volt.
Türelem és hosszú távú tervek
A fotós korábban hollókkal, varjakkal és hódokkal foglalkozott, ezekhez gyakran hosszú megfigyelésekre volt szükség – előfordult, hogy akár tíz órát is egyhuzamban kajakban ült a megfelelő pillanatra várva. A természetfotózás legfontosabb részének a türelmet tartja, mert az állatokat nem lehet irányítani. Munkáiról a National Geographic Magyarország online felületén mintegy tizenegy alkalommal jelent meg cikk, májusban a Tripont Talk beszélgetésén is részt vett, egy fotóját pedig a David Attenborough 100 pályázathoz kapcsolódóan állították ki.
A középiskolás fotós hosszú távú célja, hogy hivatásos természetfotósként dolgozzon, magas szakmai színvonalon, nemzetközi környezetben is. A Tátra továbbra is az egyik legfontosabb helyszín marad számára: szeretne visszatérni Erik Balázzsal, elsősorban zergéket fotózni, és hosszabb távon egy több évre tervezett fotós és filmes projektet felépíteni a hegység élővilágáról. Az oregoni kiállítás után az Egyesült Államokban is szeretne természetfotós projekteken dolgozni, különösen Alaszka vonzza.
