Egészséges ételek is fokozhatják a bélgyulladást
Egy új kutatás szerint a legfontosabb növényi alapú élelmiszerek némelyike – köztük a spenót, a cékla, a rebarbara, a mandula és az édesburgonya – összefüggésbe hozható a gyulladásos bélbetegséggel. A vizsgálat középpontjában az oxalát nevű természetes vegyület áll, amely minden növényi alapú élelmiszerben megtalálható.
Az oxalátnak nincs sok haszna az emberi szervezetben, de eredendően nem is káros – nagy részétől salakanyagként szabadulunk meg. Az Észak-Karolinai Egyetem kutatói által vezetett csapat legújabb eredményei azonban arra utalnak, hogy egyes embereknél a vegyület megfelelő feldolgozásával kapcsolatos problémák bélproblémákhoz vezethetnek.
A Cellular and Molecular Gastroenterology and Hepatology című folyóiratban publikált tanulmány részeként az étrendben található oxalát szintjét mérték a székletben kimutatható szinthez képest. Két különböző elemzési módszert alkalmaztak összesen 46 résztvevőn, köztük néhány Crohn-betegségben szenvedőn, amely a gyulladásos bélbetegség két fő altípusának egyike.
A megfigyelések szerint a betegek és az egészséges kontrollcsoport tagjai hasonló mennyiségű növényi alapú élelmiszert fogyasztottak, mégis a Crohn-betegségben szenvedők székletében szignifikánsan több oxalát volt. Anna Salvador, az Észak-Karolinai Egyetem gasztrointesztinális biológusa szerint mindez arra utal, hogy nem csak arról van szó, mit esznek a betegek, hanem arról, hogy alapvetően másképp kezelik a bélrendszerük az oxalátot.
A kutatók az SLC26A2 és SLC26A3 nevű transzportfehérjéket is vizsgálták, amelyek képesek felszívni az oxalátot a bélből. Több száz Crohn-betegségben, valamint fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegtől és egészséges kontrollszemélytől vett szövetmintában azt találták, hogy az ezeket a fehérjéket termelő gének kevésbé aktívak a gyulladásos bélbetegségben szenvedők mintáiban.
Új terápiás módszer jöhet
A tanulmány másik része olyan egereken végzett teszt volt, amelyeknek bélgyulladása volt. Ezek a kísérletek azt mutatták, hogy a több oxaláttal etetett állatok több szempontból is rosszabbul teljesítettek: többet fogytak, hosszabb ideig nagyobb mértékű bélgyulladás alakult ki náluk, és kisebb valószínűséggel élték túl a vizsgálatokat.
A kutatók emellett laboratóriumban is megvizsgálták az egér immunsejtjeinek oxalátra adott reakcióját. Az elemzés azt mutatta, hogy a vegyület fokozta a gyulladásos választ, ami arra utal, hogy az oxalát és a gyulladásos bélbetegség közötti kapcsolat inkább immunrendszeri reakció, mintsem közvetlen károsodás.
A kutatás lehetséges következő lépései közé tartozik az SLC26A2 és SLC26A3 transzportfehérjék célba vétele, mint útvonal annak biztosítására, hogy az oxalát hatékonyan kiürüljön a bélből, ahelyett, hogy káros szintre halmozódna fel. Ezzel párhuzamosan a kutatók egy harmadik oxalát transzportfehérjét, az SLC26A6-ot is vizsgálták. Százhuszonkét Crohn-betegségben szenvedő beteg vizsgálata során egy kevésbé aktív SLC26A6-gént a betegség súlyosabb formájával hoztak összefüggésbe.
A Crohn-betegségben vagy fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegek számára ez a kutatás valóban új terápiás nézőpontot nyit – jelentette ki Shehzad Sheikh genetikus, hozzátéve, hogy olyan új megközelítést találtak, amely összekapcsolja a betegek tányérján lévő ételt a bélrendszerben zajló gyulladással.
