Elhunyt politikus került az Integritás Hatóság kockázati listájára
A 2024-ben elhunyt Potápi Árpád volt fideszes országgyűlési képviselő is felkerült az Integritás Hatóság legmagasabb kockázatú, vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket tartalmazó listájára. A hatóság az 551 nevet tartalmazó lista nyilvánosságra hozatalát követően elismerte a hibát, törölte Potápi Árpád nevét, és elnézést kért az érintettektől.
Az Integritás Hatóság közlése szerint a kockázati listát nem személyek, hanem az általuk betöltött pozíciók alapján állítják össze, a mintegy százezer, valamilyen formában vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett magyarországi köztisztviselő és állami tisztségviselő közül. A most nyilvánosságra hozott lista a 2024 és 2026 között tisztséget betöltőkre vonatkozott. A hatóság szerint emiatt történhetett meg, hogy egy olyan tisztségviselő neve is megjelent rajta, aki az érintett időszakban még betöltötte pozícióját, időközben azonban elhunyt.
„Az ő nevét töröltük, a lista többi részét ellenőriztük. Az érintettektől elnézést kérünk” – közölte az Integritás Hatóság.
Kockázatelemzéssel választják ki, kit ellenőrizzenek
A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére vonatkozó új szabályok 2026. augusztus 26-án léptek hatályba. Ezek alapján az Integritás Hatóság már saját hatáskörben is indíthat vagyonnyilatkozati vizsgálatot. Ennek során többek között azt vizsgálhatja, hogy az érintett eleget tett-e vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, teljes és hiteles adatokat közölt-e, illetve történt-e olyan változás a vagyonában, amely a rendelkezésre álló információk alapján nem igazolható.
Az 551 fős lista az Integritás Hatóság új vagyonnyilatkozat-ellenőrzési rendszerének első lépése. A legmagasabb kockázati kategóriába kerülés önmagában nem jelenti azt, hogy az érintett szabálytalanságot követett el, de még azt sem, hogy ennek gyanúja merült volna fel vele szemben. A kockázati besorolás annak eldöntését segíti, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek közül kiknél lehet indokolt részletesebb vizsgálatot végezni.
Erre azért van szükség, mert Magyarországon valamilyen formában mintegy százezer embert érint a vagyonnyilatkozati kötelezettség, valamennyi nyilatkozat teljes körű és rendszeres ellenőrzése pedig az Integritás Hatóság szerint sem reális.
