Előrejelezhető a szívmegállás kockázata az időjárás alapján
Az időjárási adatok napokkal előre figyelmeztethetnek a szívmegállás veszélyére – derül ki magyar kutatók egy nemrég megjelent tanulmányából. A kórházon kívüli szívmegállás bekövetkezésének valószínűségét ugyanis az olyan meteorológiai tényezők is befolyásolhatják, mint a hőmérséklet, a szélsebesség, a légnyomás, a páratartalom és a levegőminőség.
A kórházon kívüli szívmegállás a fejlett országok egyik vezető haláloka: Európában évente 67–170 eset jut 100 ezer lakosra, a túlélési arány 10 százalék alatt van. Ezért minden olyan tényező felismerése rendkívül fontos, amely előre jelezheti a várható esetszám-emelkedést, hiszen segítheti a sürgősségi ellátás felkészülését, és hozzájárulhat a túlélési esélyek javításához.
Akár három nappal előre lehet jelezni a szívmegállás kockázatát
A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Országos Mentőszolgálat munkatársai több mint 114 ezer, 2018 novembere és 2023 decembere között bekövetkezett esetet elemeztek. Eredményeik szerint az időjárási adatok alapján akár három nappal előre jelezhető lehet, hogy mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás.
A vizsgált tényezők közül a lehűlés volt a szívmegállások egyik legnagyobb kockázati faktora: minden egyes Celsius-fokos csökkenés az átlaghőmérsékletben átlagosan 1,4 százalékkal növelte a napi, kórházon kívüli szívmegállások számát. Különösen veszélyes lehet, ha a hőmérsékletesés hirtelen következik be, ám a gyors lehűlés mellett általában az alacsonyabb hőmérséklet is kockázatot jelent. Ennek megfelelően télen csaknem 18 százalékkal több szívmegállás történt, mint nyáron.
A kutatás egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy az időjárási változások hatása nem feltétlenül jelentkezik azonnal: akár három nappal később is megjelenhet a kórházon kívüli szívmegállások számának emelkedésében. Ez lehetővé teheti olyan korai figyelmeztető rendszerek kialakítását, amelyek segítségével a mentőszolgálatok és a kórházak napokkal korábban felkészülhetnek a fokozott terhelésre. Sőt, akár a szív- és érrendszeri betegek és hozzátartozóik számára is jelezheti a fokozott kockázatú időszakokat, így nagyobb figyelmet fordíthatnak a figyelmeztető tünetekre, és szükség esetén hamarabb kérhetnek orvosi segítséget.
Szívmegállás esetén nem szabad habozni
A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Resuscitatiós Társaság korábbi közleménye alapján a kórházon kívüli hirtelen szívmegállás leggyakoribb oka a koszorúér-betegség. Az érintettek átlagéletkora mintegy 70 év, és többségük (65 százalékuk) férfi. Magyarországon csak az esetek 9,1 százalékában sikerül elérni, hogy még a helyszínen visszatérjen az érintett keringése, ami kifejezetten nagy probléma, hiszen az agy 5 perccel a keringésmegállást követően már visszafordíthatatlan károsodást szenved el.
A szakemberek szerint ezért szívmegállás esetén a legrosszabb döntés a tétlenség, nem szabad megvárni a professzionális segítség kiérkezését, hanem azonnal meg kell kezdeni a mellkasi nyomásokat, és ha van a közelben automata külső defibrillátor, azt használni kell. Ehhez azonban fontos lenne az iskolákban a kötelező újraélesztés-oktatás bevezetése, valamint egy egységes, országos program kialakítása, amely rendszerbe szervezné a készülékek telepítését, nyilvántartását, fenntartását és az azokhoz kapcsolódó képzést. Dániában ezekkel a lépésekkel a laikusok által megkezdett újraélesztések arányát 18 százalékról 60 százalékra sikerült emelni 2001 és 2013 között, a 30 napos túlélés pedig több mint duplájára nőtt.
