Baka András: Vértelen forradalom zajlik Magyarországon
Vértelen forradalomnak nevezte a Magyarországon zajló folyamatokat Baka András köztársasági elnök egy interjúban. Az államfő szerint az áprilisi választás után a hatalomátadásnak nem volt alternatívája, a választók túlnyomó többsége pedig elutasította a félelemre, az ipari méretű korrupcióra és a propagandára épülő rendszert.
Baka András úgy fogalmazott, önmagában az nem teszi demokratikussá és jogállamivá az előző időszakot, hogy a vesztesek átadták a kormányzást. Hozzátette: nem látja jelét annak, hogy jelenleg önkényuralom épülne.
Az államfő két párhuzamos feladatot jelölt meg: egy európai alkotmányos demokrácia létrehozását, valamint az előző rendszer jogellenes működtetéséért és a közvagyon magánvagyonná alakításáért felelősök felelősségre vonását. Hangsúlyozta, hogy az elszámoltatás kizárólag jogállami módon történhet, bosszúból nem.
Egyenként vizsgálnák a korábbi kinevezetteket
Baka András szerint az előző hatalom politikailag megbízható embereket helyezett a kulcsintézmények élére, hogy választási vereség esetén is biztosítsa a rendszer továbbélését. Ugyanakkor nem sorolná automatikusan ugyanabba a kategóriába minden intézményi vezetőt: pártatlan, független vizsgálattal kellene egyenként megállapítani, biztosítható-e mellettük az adott intézmény jogállami működése. Rendkívüli eszközöket akkor tart alkalmazhatónak, ha nem.
Windisch László ÁSZ-elnök esetleges, jogszabályi úton történő eltávolításáról azt mondta: a jövő jogállamának építése érdekében, a vizsgálat megállapításának függvényében igen. Windisch László és a hozzá nyílt levéllel forduló ellenzéki szereplők megkereséseire ugyanakkor nem válaszol, mert politikai megnyilatkozásoknak tekinti őket. Saját feladatának azt tartja, hogy jelezze, ha veszélybe kerül a jogállami működés. A kormánytöbbséggel fennálló nézetkülönbségeit természetesnek nevezte, ellenezi például a képviselői cikluskorlátot, mert szerinte a választóknak kell dönteniük a jelöltek alkalmasságáról.
Jobban be kellett volna mutatni az ügyészjelöltet
Baka András továbbra is megfelelő jelöltnek tartja Szathmáry Zoltánt, akinek legfőbb ügyésszé választását szeptemberben elutasította az Országgyűlés. Elmondása szerint tudott arról, hogy Szathmáry testvére gyanúsított az aranykonvojügyben, de olyan információkkal is rendelkezett, amelyeket az eljárásra tekintettel nem oszthatott meg a nyilvánossággal. Abban bízott, hogy a jelöltet saját teljesítménye alapján ítélik meg. Tanulságként azt vonta le, hogy a nyilvánosság számára jobban be kellett volna mutatnia a jelöltjét. Hozzátette: azért nem jelölte újra Szathmáryt, mert az ügyészségnek mielőbb új vezetőre van szüksége. Második jelöltje, Fejes Péter esetében szakmai tapasztalatát, becsületét és hivatástudatát emelte ki.
„Szó nincs arról, hogy Korbely Jánost felmentettük volna”
Baka András felmelegített lejárató történetnek nevezte, hogy a Fidesz a tatai sortűzperben hozott strasbourgi döntés miatt támadta. A Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiesség elleni bűntett miatt ítélte el Korbely Jánost az 1956-os tatai eseményekért, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig 2008-ban, Baka támogatásával, 11:6 arányban egyezménysértőnek találta az elítélést. Az államfő szerint szó nincs arról, hogy Korbely Jánost felmentették volna, hiszen 1956 októberében egyértelműen embert ölt; a kérdés az volt, hogy a cselekmény el nem évülő, emberiesség elleni bűncselekménynek minősül-e. Elmondása szerint fegyveresek álltak egymással szemben, tömegről szó sem volt, évtizedekkel később pedig már lehetetlen volt megállapítani, hogy az áldozat azért nyúlt-e a pisztolyához, hogy használja, vagy hogy átadja. Hangsúlyozta: bíróként ezt a jogi kérdést kellett elfogulatlanul elbírálnia.
A kegyelem nem lehet az ítélet felülbírálata
Kegyelmezési elveiről Baka András azt mondta: az elnök nem lehet negyedik fok. Egy kegyelmezési ügyben csak olyan körülményt mérlegelne, amelyet a bíróság nem vehetett figyelembe. A Budaházy-ügyben adott kegyelmek indokát hibásnak tartja, mert az eljárás elhúzódását már az ítélet meghozatalakor értékelni kell. Szerinte a kegyelmi döntéseknél sem közbenjárás, sem politikai szempont nem játszhat szerepet.
Az új alkotmányt időszerűnek tartja, de önmagában nem várja tőle a demokrácia biztosítását: ehhez az intézmények és vezetőik megfelelő működése, valamint a civil társadalom fellépése is szükséges. A kétharmados törvények túl széles körét és a hosszú időre bebetonozott intézményvezetői mandátumokat problémásnak nevezte.
Baka Andrást augusztus 11-én választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés. Korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, megbízatását 2012-ben idő előtt megszüntették; Strasbourg később kimondta, hogy ezzel megsértették a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
