Az adók és az infláció hajtották fel a banki díjakat
Magyarország az Európai Unió élmezőnyében van a pénzügyi szolgáltatások drágulásában. A hazai számlacsomagok ára 2010-hez képest több mint a 2,6-szorosára nőtt, míg az uniós átlag alig másfélszeresére emelkedett. A lengyelországi drágulás a második legnagyobb, ott 2,1-szeres növekedést mértek.
A Bankmonitor szakértői szerint a díjemelkedések mögött többek között a különböző adók és az infláció állnak. Négy olyan tételt emeltek ki, amelyek érdemben befolyásolták a pénzügyi szolgáltatások árát: a 2010 nyarán bevezetett bankadót, a 2013 januárjától létező tranzakciós illetéket, annak 2013 augusztusi emelését, valamint a 2024 második felében több lépésben módosított tranzakciós illetéket. Utóbbi esetében a bankok csak 2025 januárjától háríthatták át a változást az ügyfeleikre.
Az infláció is jelentősen megdobta a banki díjakat. A 2022-es 14,5 százalékos átlagos éves áremelkedés miatt 2023 tavaszán, a 2023-as 17,6 százalékos infláció következtében pedig 2024 tavaszán volt komolyabb díjemelés. Idén nyáron szintén zajlik egy jelentősebb áremelés: a bankok önkéntes díjstopot vezettek be, és nem emelték a számladíjakat 2025 tavasza és 2026. június 30. között, a határidő lejártával azonban a nyár közepétől elkezdték megemelni a csomagok árát az elmaradt inflációkövető díjváltozások mértékével.
Volt olyan jogszabályi intézkedés is, amely mérsékelte a pénzügyi szolgáltatások árát: a 2014 februárjában bevezetett jogszabályi ingyenes készpénzfelvétel, amely eredetileg havi két alkalommal, összesen 150 ezer forint összegben tette lehetővé a díjmentes készpénzfelvételt bármely hazai bankautomatából. Érdekesség, hogy a díjmentes készpénzfelvétel 2026 februári megduplázása – a havi összeglimitet 300 ezer forintra emelték – nem befolyásolta a pénzügyi szolgáltatások áremelkedését, mert 2026-ban havi egy belföldi, saját banki automatából történő 50 ezer forint összegű készpénzfelvétel díja jelenik meg az inflációs statisztikában, ez az összeg pedig eddig is a jogszabályi ingyenes küszöb alatt volt.
A bankok a számlaköltségeket nem módosíthatják tetszés szerint: az üzletszabályzatukban közzétett lista sorolja fel a díjemelés lehetséges okait. A legközismertebb ok az infláció, azaz a fogyasztói árindex, amelynek megfelelően a bankok minden évben megemelhetik a számlaköltségeket. A listán jellemzően szerepel az adókörnyezet és a jogi környezet megváltozása is, vagyis a bankok átháríthatják az adóemeléseket, elsősorban azokat, amelyek közvetlenül egy adott tételhez köthetők, például a tranzakciós illetéket.
A hazai pénzügyi szolgáltatások drágulása a hazai inflációt is meghaladta: 2010 és 2026 július között a hazai árak a KSH éves átlagos áremelkedései alapján 2,04-szeresére nőttek, ami elmarad a pénzügyi szolgáltatásoknál látott 2,62-szeres növekedéstől. Ez az extra áremelkedés nem kis mértékben az ebben az időszakban bevezetett adóknak tudható be.
A szakértők szerint a hazai lakossági bankszámlákat kettősség jellemzi: az általános drágulás mellett egyre több banknál jelennek meg egyre olcsóbb ajánlatok, így egyre többen tudják egyedileg mérsékelni a valós számlaköltségüket. Érdemes megnézni a júliusi, augusztusi számlakivonatot, majd kalkulátor segítségével összevetni az egyes bankok csomagjainak költségeit, így kiderülhet, mennyit lehet spórolni egy bankváltással vagy csomagmódosítással.
