Vitézy: Budapest mostantól nem mutogathat a kormányra
Véget ér Budapest csődközeli időszaka a főváros és a kormány között létrejött megállapodással, ami ugyanakkor teljesítménykényszert is jelent a városvezetés számára – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az ATV Szinten túl című műsorában.
A miniszter szerint megállapodás nélkül Budapest heteken belül fizetésképtelenné válhatott volna. A problémát az év végén esedékes szolidaritási hozzájárulás, illetve a novemberi bérek kifizetése élezte volna ki. A főváros korábban fizetési halasztásokkal, számlák későbbi kiegyenlítésével, valamint drága likviditási hitelekkel és faktoringgal kezelte a pénzhiányt.
A megállapodás alapján a kormány 120 milliárd forintos rendkívüli támogatást biztosít Budapestnek, ám ennek nagy része nem marad a városnál. Vitézy ismertetése szerint mintegy 91 milliárd forintot azonnal visszautalnak az államnak a felhalmozott adó- és szolidaritási hozzájárulási tartozások rendezésére. Így körülbelül 30 milliárd forint marad a fővárosnál, amely az októberben befolyó iparűzési adóval együtt biztosíthatja a működést és a bérek kifizetését 2026 végéig.
A megállapodással lezárulnak az elmúlt öt évre visszanyúló, mintegy 144 milliárd forintos peres követelések is. Vitézy szerint ezek körülbelül 85 százaléka térül meg a mostani konstrukcióban. A főváros pénzügyeit a jövőben költségvetési felügyelő is figyelemmel kíséri, aki ugyanakkor nem rendelkezik majd vétójoggal a fővárosi kifizetések felett, csak véleményezési és jelentéstételi joga lesz.
A miniszter három fő pillérre és egy további intézkedésre bontotta a 2027-es pénzügyi konszolidációt. Az első a szolidaritási hozzájárulás csökkentése: a több mint 10 százalékos mérséklés a számítások szerint több mint 20 milliárd forinttal könnyítheti Budapest 2027-es költségvetését. A főváros emellett 20 milliárd forintos működési megtakarítást vállalt, ami Vitézy szerint nem járhat a bérek csökkentésével, és a közszolgáltatásokat sem lehet miatta megnyirbálni. A megtakarítás egy része a drága likviditási hitelek és faktoringmegoldások megszüntetéséből, másik része a fővárosi hivatal és a cégek működésében lévő átfedések felszámolásából származhat.
A harmadik nagy elem a BKK regionalizációja. A tervek szerint létrejön egy regionális közlekedésszervező, amelyet az állam és a főváros fele-fele arányban finanszíroz. Vitézy szerint 2027-ben mindkét fél 170-170 milliárd forintot tenne a rendszerbe, miközben eddig a főváros nagyjából 220 milliárd forinttal finanszírozta a BKK-t. A cél Budapest és az agglomeráció közlekedésének egységesítése, a MÁV, a Volán és a BKK menetrendjeinek és tarifáinak összehangolása, valamint a bankkártyás elektronikus jegyvásárlás kiterjesztése az egész térségre. Vitézy szerint meg kellene haladni az 1968 óta működő rendszert, amelyben a budapesti és az agglomerációs közlekedést eltérő szolgáltatási és finanszírozási struktúrák választják el egymástól.
Jelentős változás jöhet a parkolásban is. A tervek szerint a parkolási rendszer üzemeltetése és annak bevételei a kerületektől a fővároshoz kerülnének. Vitézy szerint a jelenlegi széttagolt rendszer rendkívül rossz hatékonysággal működik: egyes helyeken a bevételek 60-97,5 százalékát is felemészti az üzemeltetés, bizonyos parkolási rendszerek pedig veszteségesek. A technológiát is átalakítanák: kivezetnék a parkolóautomatákat és a szélvédőkre helyezett büntetéseket, a szükséges törvényi változtatásokat pedig az Országgyűlés elé vinnék. A parkolásból származó bevételeket kizárólag a fővárosi úthálózat felújítására lehetne fordítani, és az útfelújításoknál előnyben kell részesíteni azokat a kerületeket, amelyekből az adott parkolási bevétel származik.
Vitézy politikai szempontból is új helyzetnek tartja a megállapodást. Úgy fogalmazott, az elmúlt években a főváros vezetése folyamatosan hivatkozhatott arra, hogy a kormányzati elvonások miatt nincs elegendő pénze, ez a helyzet azonban most megszűnik. Szerinte ezért a megállapodás nemcsak nagyobb mozgásteret biztosít Budapestnek, hanem teljesítménykényszert is teremt a városvezetés számára. Vitézy azt mondta, a politikai egotripek helyett annak kellene meghatároznia a következő időszakot, hogy sikerül-e jobb közszolgáltatásokat létrehozni.
