Drasztikus intézkedések az afrikai sertéspestis megelőzésére
Az afrikai sertéspestis megjelenésével a magyar mezőgazdaság egy újabb, komoly kihívással néz szembe. Búza László államtitkár elmondása szerint a helyi vaddisznó-populáció közvetítő szerepet játszhatott a betegség terjedésében, amelyről egy dabasi szakmai rendezvényen beszélt. A megbetegedés rendkívül gyors lefolyású, és eddig már tömeges elhullást tapasztaltak az első fertőzött állományban Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
A hatóságok elhatározták, hogy radikális intézkedéseket hoznak a járvány megfékezésére. Ennek keretében a fertőzött telep körüli tíz kilométeres területen a vadállomány teljes csökkentését rendelték el, a végrehajtás pedig elsősorban a vadásztársaságokra hárul. Amennyiben a beavatkozás üteme nem megfelelő, akár a honvédséget is bevonhatják a folyamatba. A cél az, hogy legkésőbb két hónapon belül sikerüljön megállítani a vírus további terjedését.
Gazdasági következmények és a belföldi fogyasztás növelésének szükségessége
A járvány nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákat is gerjeszt. A magyar sertéságazat legfontosabb, Európán kívüli exportpiacai, mint például Dél-Korea, Vietnám és Szerbia, kieshetnek a piacról, ami jelentős súlyosbító tényezőként hat a húságazatra. Továbbá, heti mintegy kilencezer vágósertést kellene hazai szinten elhelyezni, amely eredetileg exportcélú volt.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a kialakuló túlkínálat kezelhetővé válhat, ha a belföldi fogyasztás nő. Várakozásaik szerint elegendő lenne, ha a magyar lakosság fejenként csak öt adaggal több hazai sertéshúst fogyasztana a következő hetekben, ezzel kiszorítva az importtermékeket. A közétkeztetés szintén jelentős tartalékot jelent, hiszen jelenleg is nagy arányban használnak külföldi húsokat. Az intézkedések mihamarabbi bevezetése kulcsfontosságú a helyzet kezelésében.
