A költségvetés váratlan alakulása 2026 tavaszán
Az államháztartás hiányának éles növekedéséről számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely február végén 2106,8 milliárd forintra emelkedett. Ez a szám az egész évre eredetileg tervezett 4218 milliárd forintos deficit 49,9%-át jelenti, így szembetűnő, hogy a hónapra eső deficit száma minden idők legmagasabb februári szintjét mutatja. A költségvetés helyzete különösen aggasztó, főleg azután, hogy januárban még 32 milliárd forintos többletet tudtak felmutatni.
A második hónap folyamán rögzített 2139,1 milliárd forintos deficit a megelőző évhez képest 22,3%-os emelkedést jelent, ami különösen figyelemreméltó a stagnáló GDP mellett. A költségvetés állapotának romlását nagymértékben az év elején végrehajtott választási ígéretek és osztogatások hozzák magukkal, amelyek már a választási időszakba érkeztek, lassan kenyeret és szavazatokat osztogatva.
A bevételek viszont nem maradtak el, 18,8%-os növekedést mutattak az előző évhez képest, ami részben a minisztériumok által visszafizetett 268 milliárdos maradványoknak, valamint a Brüsszelből érkezett 363 milliárd forintnyi uniós támogatásnak köszönhető. Azonban ez a növekedés a következő hónapokban megkérdőjeleződhet, hiszen a maradványok valószínűleg kimerülnek, és az uniós támogatások átutalásának üteme továbbra is bizonytalan.
A költségvetési hiány emelkedése továbbra is aggasztó, hiszen az állami kiadások az első két hónapban 22,3%-kal, a választási osztogatások és a jóléti intézkedések hatására nőttek, ami felveti a kérdést, hogy miként tudja kezelni a kormány ezt a szituációt. Az év közepén várhatóan tovább nő majd a deficit, elérve az egész évre tervezett összeget, amely sürgős költségvetési kiigazításokat követelhet a májusban megalakuló új kormánytól.
A globális helyzet sem kedvez az előrejelzéseknek, az iráni háború következtében emelkedő olaj- és gázárak hatalmas nyomást gyakorolnak a költségvetésre, számos extra kiadást okozva. A gazdasági növekedés nem éri el az előrejelzett 3,1%-ot, így az adóbevételek is lassabban növekednek. Az elkövetkezendő időszakban tehát, függetlenül attól, hogy ki kerül hatalomra, a költségvetési kiigazítás elkerülhetetlen lesz, különben a magyar államadóság potenciálisan leminősítésre kerülhet, ami számos további terhet róhat a költségvetésre, végső soron adósságspirálba sodorva az államot.
