Gazdasági kilátások és politikai mozgások Magyarországon
László Csaba, korábbi pénzügyminiszter, a Della című podcastban fejtette ki véleményét a magyar gazdaság aktuális helyzetéről és a Tisza-kormány jövőbeli lépéseiről. Véleménye szerint az extrém hőség benyomását mélyítve, az idén a gazdasági növekedés negyedével csökkenhet. A 1,5%-os éves GDP-növekedés elérésének esélye is megnőtt, részben az áram- és vízfogyasztási korlátozások miatt, amelyeket a hőség miatt rendeltek el.
Csaba kifejtette, hogy a városok utcáin sokkal kevesebb ember látható, és a mezőgazdaság teljesítménye a második negyedévben kedvezőtlen tendenciákat mutatott. A turizmus és vendéglátás terén is súlyos problémák mutatkoznak. Miközben a nagyipari vállalatok megkezdték az éves karbantartási leállásaikat, a paksi erőmű kapacitáscsökkenése mértékét tekintve nyolc-tízszeres hatásokat eredményezhet a gazdaságra.
Csaba becslése szerint a gazdasági károk elérhetik az 500 milliárd forintot, miközben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás költségeit több ezer milliárd forintra becsüli. A jövő évi időjárásra vonatkozó előrejelzések alapján még rosszabb körülmények várhatóak, és az elkövetkező 5–10 év a beavatkozások és a költségvetés fenntartásának nehézségeivel lesz jellemezve.
A jövő évi kormányzati költségvetés tervezése során Csaba hangsúlyozta, hogy különös figyelmet kell fordítani a 2027–2030 közötti időszakra. A költségvetés tervezése azért is veszélyes, mert 2030-ra a hiányt 3%-ra kell csökkenteni az euró bevezetéséhez szükséges feltételek miatt. Emellett elmesélt egy történetet az előző évezred közepéről, amikor politikai okokból halasztották el a pénzügyi feltételek teljesítését.
Párhuzamosan Orbán Viktor korábbi miniszterelnök válságra vonatkozó nyilatkozatai is terítékre kerültek. Csaba megjegyezte, hogy míg Orbán véleménye szerint válság várható, ő nem lát okot arra, hogy a magyar gazdaság helyzete romlana. A globális energiapiac bizonytalanságai, különösen Donald Trump külpolitikája miatt ugyanakkor megfontolásra kerülnek.
A Tisza-kormány első intézkedéseiről, például az áfacsökkentésekről, Csaba azt mondta, hogy ezek politikai megfontolások miatt születtek, mivel az őszi választásokra való felkészülésre utalnak. Szerinte a 2026-os pótköltségvetés tervezése nem indokolt, mivel a források lekötése politikai kockázatot jelent.
Csaba kiemelte Ruff Bálint szerepét, akit a Tisza-kormány erős embereként említett, aki befolyásolja a kritikus személyi döntéseket. Az államigazgatás kiépítésének késlekedését is hangsúlyozta, amely a minisztériumok, például a főosztályvezetők kinevezésében is megnyilvánul.
