A kormány átalakítja a támogatott hitelezést
A Tisza-kormány céljának tekinti az állami kockázatvállalás csökkentését, ezért átfogó felülvizsgálatra készül a magánpiaci hitelezéshez kapcsolódó állami támogatások és garanciák terén. A Magyar Közlönyben közzétett határozat szerint a támogatott hitelezés reformjára van szükség. A közelmúltban bejegyzett törvénymódosítás a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) működését érinti, mely változásokra a kormányfő, Magyar Péter által kiadott utasítással került sor, amelyben Kapitány István gazdasági minisztert bízta meg olyan intézkedések végrehajtásával, amelyek célja, hogy az uniós források lehívásával együtt modernizálják a magánszektor hitelezéséhez nyújtott kormányzati támogatásokat.
A reformok célja, hogy csökkenjen az állami kockázatmegosztás mértéke, erősödjön a bankok hitelkockázat-értékelése, és kedvezőbbé váljanak a garanciafedezeti arányok. Ennek keretében augusztus 12-ig felülvizsgálják az összes állami viszontgarancia amortizációs ütemtervét, míg augusztus 17-ig el kell készíteni a kormányhatározat-tervezetet, amely vállalja az állami garanciák GDP-hez viszonyított arányának uniós átlagra való csökkentését.
A Széchenyi Kártya program szintén reformon esik át, augusztus végéig várhatóan a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ esetében a nettó ügyleti kamatot az aktuális háromhavi BUBOR szintjéhez kötik. A szükséges garanciák igénybevétele pedig választható opcióvá válik, nem kötelezővé.
A kormány tervei között szerepel, hogy az idei évre meghatározott állami viszontgaranciák felső határát 12 800 milliárd forintról 11 200 milliárd forintra csökkentik. Kármán András pénzügyminiszter már az új keretek szerint tervezi a 2027-es költségvetést, amely szoros összefüggésben van az MFB által biztosított állami garanciák felülvizsgálatával. Fokozatosan szeretnék megszüntetni a szükségtelen állami garanciákat, beleértve a kamatkiegyenlítési rendszert is, hogy az államháztartás MFB-műveletekhez fűződő kitettsége csökkenjen.
Ezek a döntések különösen fontosak figyelembe véve, hogy korábban többször is kritikát kaptak az MFB működése miatt, különösen a magántőkealapokhoz történő állami befektetések kapcsán. A Transparency International Magyarország július 16-án tett büntetőfeljelentést, miután rendszerszintű problémákat tárt fel öt magántőkealap ügyében, amelyekbe a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest összesen 281 milliárd forintnyi állami forrást fektetett. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, mivel hűtlen kezelés gyanúja merült fel.
