Lebontják a Fekete István-kilátót a Bakonyban
A Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. tájékoztatása szerint lebontják a bakonyi Fekete István-kilátót, mivel a rendszeres karbantartások ellenére olyan rovar- és gomba okozta tartószerkezeti meghibásodások alakultak ki, amelyek a szakértői vizsgálatok alapján sem műszakilag, sem gazdaságilag nem teszik lehetővé a kilátó megmentését és újbóli megnyitását.
A kilátó 2014-ben épült, és azóta fogadta a látogatókat, mígnem 2025-ben biztonsági okokból lezárták. A társaság közlése szerint valamennyi kilátójuk évente teljes körű műszaki felülvizsgálaton esik át, a faszerkezetű építményeknél emellett féléves ellenőrzéseket is végeznek, szükség esetén statikus szakember bevonásával.
A Fekete István-kilátó esetében az első aggodalomra okot adó jelek a 2025. évi ellenőrzés során váltak láthatóvá. A szakértői vizsgálatok során több helyen, főként a tartószerkezeti csomópontokon, rovar- és gomba okozta, változó méretű meghibásodások alakultak ki, amelyek korhadás formájában jelentek meg.
Az elkorhadt csomóponti és fő tartóelemek cseréjére nem találtak statikailag is kivitelezhető megoldást, így a látogatók és a természetjárók biztonságát szem előtt tartva az erdőgazdaság végül a kilátó lebontása mellett döntött. A helyszínen nem terveznek új kilátót építeni.
A Fekete István-kilátó a 486 méter magas Kis-Bükk hegyen állt. A helyszínválasztás nem véletlen: a kilátószintről az egész Bakony a lábak előtt hevert. A csúcsok közül a legszembetűnőbbek a Miklós Pál-hegy, a Kab-hegy, a Kőris-hegy és a Hajag-tető voltak, de tiszta időben a Somló és az Alpokalja is kivehető volt a távolban.
A kilátó névadója a természetszeretetéről híres magyar író, Fekete István. Regényeit, kisregényeit olvasva szinte megelevenednek az élővilág csodái, az irodalom eszközeivel fedezhetjük fel a varázslatos növény- és állatvilágot, miközben a történetek észrevétlenül erkölcsi iránymutatóul is szolgálnak.
