Vészharangot kongattak meg a telekommunikációs cégek az EU-nál
Az európai mobilhálózatok üzemeltetői nyílt levélben fordultak az Európai Unió döntéshozóihoz, hogy kifejezzék aggodalmukat a digitális hálózatokról szóló jogszabály (Digital Networks Act – DNA) kapcsán tervezett változtatások és az európai telekommunikációs szektort érintő szabályozás iránya miatt.
A nyílt levél szerint ahhoz, hogy a telekommunikációs hálózatok jelentős mértékben, mintegy 5 százalékkal járuljanak hozzá az európai GDP-hez, a szolgáltatók éves szinten 64 milliárd eurót fordítanak fejlesztésükre. Ez jelentős összeg, ugyanakkor a levél szerint további 475 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy Európa-szerte világszínvonalú mobilhálózat épülhessen ki.
A dokumentum szerint ez gigabites sebességű kapcsolatokat, ipari felhasználású 5G-t és a jövőbeli 6G-hálózatok alapjait hozná el, stratégiai befektetésekkel a tenger alatt futó adatkábelekbe és műholdas kommunikációs rendszerekbe.
A szolgáltatók vezetői egyértelműsítik: az európai vállalatok készen állnak a szükséges fejlesztések és befektetések megtételére, ezekhez azonban kritikus versenyképességi reformokra van szükség az Európai Unióban. Álláspontjuk szerint a digitális hálózatokról szóló jogszabály jelenlegi javaslata nem tartalmaz elég üzleti ösztönzőt.
Négy változást sürgetnek
A nyílt levél szerint a jogalkotóknak támogatniuk kellene a határozatlan idejű frekvencialicenszek főszabályként történő bevezetését, kivételes esetekben legalább 40 éves futamidővel. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mivel az európai távközlési iparág az elmúlt 12 évben összesen 110 milliárd eurót költött a frekvenciatendereken a működéshez szükséges sávok megszerzésére. A gyakori árvereztetés megszüntetésével a költség jelentős részét meg lehetne spórolni, amit az említett 5G-s és 6G-s fejlesztésekre tudnának fordítani.
Jót tenne szerintük az is, ha a beruházásokat valódi felhasználói igények mentén alakíthatnák, nem pedig olyan hatalmi követelmények mentén, mint például a működő réz-optikai hálózatok kikapcsoltatása. Példaként hozzák a Draghi-jelentést is, amely megállapította, hogy a jelenlegi szabályozás inkább lehűti a beruházási hajlandóságot, mintsem hogy serkentené.
Negyedik érvként azt hozzák fel, hogy a DNA jogszabálynak be kell váltania a Bizottság tervezett egyszerűség ígéretét. Ez annyit tesz, hogy kevesebb szabályozásra és bürokráciára van szükség, egyúttal a tagállami szabályozások közötti jobb harmonizációra, ez ugyanis serkenti az innovációt és a beruházási kedvet.
Az operátorok végül felhívták az EU intézményeinek figyelmét arra, hogy az innováció erősítésének érdekében ne gátolják őket, hanem inkább csatlakozzanak hozzájuk annak érdekében, hogy Európa lépést tarthasson a globális versenyben.
