Mesterséges intelligencia és szerzői jogok: Per folyik a Google ellen
A mesterséges intelligencia fejlődése új kihívások elé állítja a kiadókat és a technológiai cégeket egyaránt. A Like Company, egy magyar kiadó, beperelte a Google-t, amiért a cég a Gemini nevű mesterséges intelligencia rendszerének betanításához felhasználta a kiadó szellemi termékeit, anélkül hogy a szükséges engedélyt kérte volna, illetve ellenértéket biztosított volna. Az ügy már az Európai Bíróság elé került, amelynek kimenetele komoly hatással lehet az európai sajtóiparra, valamint a nagy techcégekkel való kapcsolatukra.
A per kérdései és hatásai
A per egyik központi kérdése, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek által végzett szövegfelhasználás sérti-e a kiadók szerzői jogait. A kiadók, kihasználva a szerzői jogok védelmét, jogorvoslatért fordultak a bírósághoz, amely március 10-én szóbeli tárgyalásra került sor. Az érintett magyar bíróság előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy tisztázza az irányelvek értelmezését.
Miért fontos a kereset?
A per kapcsán nem csupán a magyar bíróság, hanem más európai államok és az Európai Bizottság is részt vesznek. A többség egyetért a kiadók jogainak védelmében, amit a jogi szakértők és a főtanácsnok véleménye is megerősít. A döntés következményei messze túlnyúlnak majd a konkrét ügyön, hiszen a mesterséges intelligencia és a sajtóipar jövőbeli viszonya is érintetté válik.
A Google érvelése
Dr. Szűcs, a Google jogi képviselője, a per során elmondta, hogy a chatbotok működéséhez használt szövegeket először tokenekké alakítják, így a szöveg nem befolyásolja közvetlenül a válaszokat. Ugyanakkor, egy bírói kérdésre válaszolva elismerte, hogy a válaszokban előfordulhat, hogy a használt cikkek egyes részei megjelenhetnek, annak ellenére, hogy a cég nem rendelkezik eszközökkel e jelenség megelőzésére.
A mesterséges intelligencia hatása a szerzői jogok védelmére
Ez az ügy rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia egyre növekvő szerepe milyen új kihívások elé állítja a hagyományos szerzői jogi kereteket. A bíróság döntése várhatóan szeptemberre várható, és alapjaiban változtathatja meg az európai kiadók és technológiai cégek közötti jogi kereteket, különös figyelmet fordítva arra, hogy a tudományos célú szövegbányászat kivételei miként érvényesíthetők az üzleti célú felhasználás során.
