Zavargások Koszovóban Hashim Thaçi ítélete után
A hágai székhelyű Koszovói Különleges Kamarák 25 év börtönbüntetésre ítélték Hashim Thaçi volt koszovói elnököt, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egykori főparancsnokát. Az ítéletet gyilkosság, emberrablás és kínzás bűntette miatt hozták meg. A döntés súlyos feszültségeket váltott ki Koszovóban: a főváros utcáin zavargások törtek ki, amelyek résztvevői többek között koszovói albán fiatalok voltak.
A bíróság formálisan koszovói bíróságként működik, nemzetközi bírókból áll, és a koszovói jogot alkalmazza – hívta fel a figyelmet Márkusz László, a John Lukács Intézet tudományos munkatársa, Magyarország volt koszovói nagykövete. A vádirat szerint Thaçi és három társa felelőssé tehető szerbek, romák és más etnikumúak, valamint árulónak tekintett albánok kínzásáért és megöléséért. A volt elnök 2020-ban a vádemelés miatt mondott le.
A további vádlottak közül Kadri Veseli, az UÇK volt hírszerzési főnöke 18 év, Jakup Krasniqi, a szervezet volt szóvivője 25 év, Rexhep Selimi volt hadműveleti parancsnok pedig 13 év szabadságvesztést kapott. Mindannyian a koszovói albán politikai elit jelentős szereplőivé váltak az elmúlt évtizedekben.
1998 áprilisa és 1999 júniusa között legalább 385 embert tartottak fogva jogellenesen a Koszovó és Észak-Albánia térségeiben kiépített, az UÇK által ellenőrzött fogolytáborokban. Az áldozatokat „szerb kollaboránsként”, „kémként” vagy „árulóként” tartották nyilván. Ugyanebben az időszakban 348 ember esetében nyert bizonyítást, hogy kegyetlen bánásmód áldozatává vált.
A vádlottakat felmentették az emberiesség elleni bűnök vonatkozásában, és az sem nyert bizonyítást, hogy az áldozatok holttestét a Koszovói Felszabadítási Hadsereg szervkereskedelem céljával használta volna fel.
