Orbán Viktor: megpróbálták beszervezni sorkatonai szolgálata alatt
Orbán Viktor kedden arról számolt be, hogy sorkatonai szolgálata alatt az állampárt megpróbálta beszervezni, később pedig feleségével együtt folyamatos megfigyelés alatt tartották – írja a 24.hu.
A volt miniszterelnök bejegyzésében azt írta, sorkatonai szolgálatának első időszakában megpróbálták beszervezni, amit visszautasított. Közlése szerint a sikertelen kísérlet után őt, a feleségét és ellenzéki társait is folyamatos megfigyelés alatt tartották, az állampárt titkos nyomozásainak célszemélyei voltak.
„Sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam, így a kísérlet sikertelenül végződött” – fogalmazott.
Egy Szolnok megyei rendőrfőkapitányság által kiállított, eredetileg szigorúan titkos minősítésű jelentés is rögzíti, hogy 1982-ben beszervezési céllal tanulmányozták, de a beszervezésétől végül elálltak. A politikus állítása szerint a nyolcvanas évek elejétől többek között megfigyelték őket, besúgókat állítottak rájuk, lehallgató eszközöket telepítettek a munkahelyükre, a lakásukba, sőt a hálószobájukba is.
Ungváry Krisztián: felületesek az ügynökmúltról szóló hírek
Ungváry Krisztián történész keddi bejegyzésében reagált a magyar sajtóban körbemenő állításokra. Kifejtette, hogy bár elképzelhető, hogy a politikus a leszerelése előtt ügynöki feladatokat látott el, ezt bizonyítani is kellene, és az ártatlanság vélelme mindenkit megillet.
„Orbán Viktor leszerelése után az állambiztonság célszemélye, megfigyeltje volt” – fogalmazott a történész. A bejegyzésben azt írja, a jelenlegi egyetlen bizonyíték, hogy Németh Miklós egykori miniszterelnök látott valamit, aminek a tartalmát és kontextusát nem tudja pontosan visszaadni. Ungváry megbízhatatlannak nevezte Németh azon állításait is, melyek szerint a teljes ügynöklista kizárólag Moszkvában lelhető fel. Ezt azzal cáfolta, hogy a meghalt ügynökök adatait egy idő után törölték a nyilvántartásból, továbbá az 1956-os iratmegsemmisülések jelentős részét a szovjet szervek segítségével sem tudták utólag rekonstruálni.
A részletek iránt érdeklődőknek a 2017-ben megjelent A szembenézés hiánya című kötetét ajánlotta, amelyben külön fejezetet szentelt a témának.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójára és kézfogására utalva Ungváry úgy vélte: a politikus az elmúlt tizenhat év során nap mint nap súlyosabb dolgokért felelős, mint amiket ügynökként elkövethetett volna, egy ilyen találkozó ténye pedig önmagában nagyobb erkölcsi romlottságról árulkodik, mint egy feltételezett ügynökmúlt.
A titkosított nemzetbiztonsági iratokat vizsgáló bizottságban is részt vevő történész szeptemberben is megszólalt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala kapcsán. Akkor Ruff Bálint azon állítására reagált, miszerint sok család szomorú lesz az ügyek napvilágra kerülésekor; Ungváry ezt nem tartotta igaznak, szerinte a többség inkább fellélegzik majd. A Rainer M. János vezette bizottság feladata az akták felülvizsgálata a nyilvánosságra hozatal keretében.
