Jeszenszky Géza: Drámai és félelmetes volt a 9/11 első két órája
Drámainak és félelmetesnek nevezte a 2001. szeptember 11-i terrortámadás első óráit Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter a merénylet huszonötödik évfordulója alkalmából adott interjújában. A volt politikus abban az időszakban Magyarország washingtoni nagyköveteként szolgált, és a nagykövetségen követte végig az eseményeket.
Elmondta: a támadás napjának reggelén éppen a szokásos heti nagyköveti értekezletet tartották a nagykövetségen, amikor kilenc óra körül egy titkárnő kopogtatott be a tárgyalóba azzal, hogy repülőgép csapódott be az egyik New York-i toronyba. Azt gondolták, hogy egy kisrepülő lehetett, és folytatták az aktuális ügyek tárgyalását. Néhány perc múlva azonban a titkárnő visszatért azzal, hogy még egy gép csapódott be. Ekkor vált világossá, hogy nem véletlen balesetről van szó, hanem valami szörnyűségről – idézte fel a támadás utáni perceket Jeszenszky Géza.
A nagyköveti titkárságon ezután a televízióhoz mentek, amelyben már élőben közvetítették az eseményeket, az épületek lángolását, a füstöt, a mentést, majd a tornyok leomlását. Nem sokkal ezután tudták meg, hogy a Pentagonba is becsapódott egy repülőgép, egy negyedik pedig célpontja felé tartott, ez azonban később lezuhant. Drámai volt ez az egy-két óra, ami nagyon pontosan rögzült az emlékezetében – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindezt látva-hallva mindenkinek az volt a következő kérdése, hogy ezek az események egy háború kezdetét jelzik-e.
Órákig nem lehetett kapcsolatba lépni a magyar kormánnyal
Jeszenszky Géza kitért arra is: Magyarországgal és a kormánnyal órákon keresztül nem lehetett kapcsolatba lépni, az otthoniak nem tudták, mi történik pontosan Washingtonban. A nagykövetségnek az volt a legfontosabb feladata, hogy megnyugtassa az otthoni közvéleményt, a politikai vezetést és a családtagokat, hogy Washington nincs ostrom alatt, és a négy merényleten kívül nincs hír másról – mondta.
A terrortámadásra adott magyar kormányzati válasz kapcsán pozitívumként emelte ki, hogy az akkor éppen Berlinben hivatalos látogatáson tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök a NATO 5. cikkelyébe tartozó támadásnak minősítette a merényletet. Ez volt az első hivatalosnak mondható magyar reakció, amelyben nyilván benne volt a szolidaritás, az együttérzés és a támogatás kifejezése is az Egyesült Államok felé – fűzte hozzá.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy Csurka Istvánnak, az ellenzéki Magyar Igazság és Élet Pártja akkori elnökének a terrortámadások után tett, a globalista politika felelősségét is felvető nyilatkozata, valamint a magyar sajtóban megjelent egyes publicisztikák nagy visszhangot váltottak ki az amerikai közvéleményben. Ez egy nagyon disszonáns hang volt Magyarországról – értékelte Jeszenszky Géza, majd elmondta, hogy nagykövetként rendkívül kellemetlen volt számára az is, hogy bár a magyar kormány igen, a miniszterelnök nem határolódott el ezektől a megnyilvánulásoktól.
Nem jött jól a Gripen-döntés időzítése sem
A volt külügyminiszter szerint nem jött jól a terrortámadások miatt felfokozott hangulatban lévő amerikai vezetésnek az sem, hogy a magyar kormányzat az eredetileg tervezett F-16-os vadászgépek vásárlása helyett a svéd Gripenek bérléséről döntött, amiről az amerikaiak éppen a támadás előtti napon értesültek. Ez számára is derült égből villámcsapás volt, és ezt a döntést rossz néven vették az amerikaiak – mondta Jeszenszky Géza. Hozzátette: a helyzetet később sikerült valamennyire tompítania a magyar félnek, így ez nem okozott nagyobb romlást az addig nagyon jó magyar–amerikai viszonyban.
Szeptember 11. lehetséges indítékairól szólva a korábbi külügyminiszter azt mondta: véleménye szerint a terrortámadás eredeti célja nem az volt, hogy egyszerűen megbüntesse az Egyesült Államokat, hanem az, hogy az al-Kaida terrorhálózat vezetője, Oszama bin Laden távol tartsa a nyugati civilizációt az Öböl-menti térségtől. Megjegyezte: a terrorizmus fészkének bizonyult Afganisztánt az Egyesült Államok és az önkéntes szövetségesei ugyan megtámadták és elfoglalták, a nemzetközi akció később kudarcot vallott, Afganisztán pedig visszasüllyedt korábbi állapotába.
A politikai és vallási fundamentalizmus lehet a 21. század bolsevizmusa – idézte Antall József szavait Jeszenszky Géza, megjegyezve, hogy beigazolódott az egykori miniszterelnök víziója.
