Új Fejlesztési Program a Vasúti Infrastruktúra Megújításáért
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerdán Rákospalota-Újpest vasútállomáson bejelentette a Baross Gábor Program részleteit, amelyet a kormány az „új tolvajjal” az európai versenyképesség növelése érdekében indít el. A program célja nem csupán a vasúti fejlesztések megvalósítása, hanem egy olyan komplex közlekedési hálózat kialakítása is, amely képes felvenni a versenyt az autós közlekedéssel.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szektor évtizedes lemaradást próbál ledolgozni. Az infrastruktúra állapota és a gördülő állomány elavultsága komoly problémát jelent, hiszen a vasúti kocsik átlagéletkora négy évtizedes, míg a vasúti ülőhelyek közel fele klímaberendezés nélküli. A vasúti pályák 40%-án pedig sebességkorlátozások érvényesek.
A program keretében három-öt éves időtartamban 3550 milliárd forint értékű fejlesztéseket terveznek, köztük a következő hat fő irányvonalat:
- Versenyképes eljutás minden megyeszékhelyre, 100 km/h átlagsebesség mellet.
- Megbízható regionális részleg, a vasúti és buszmenetrendek összehangolása.
- Erős elővárosi vasút kiépítése, tram-train rendszerek bővítése.
- Partnerség Budapestre, mint országos nemzeti érdek terület fejlesztése.
- Több áruszállítás vasúton a közutak terhelésének csökkentése érdekében.
- Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, régiós együttműködések kiépítése.
A kihirdetés során Magyar és Vitézy vonattal érkezett, azonban az eseményt egy incidens zárta le, ahol egy férfi a miniszterelnököt leköpte, amelyre Magyar Péter egészséget kívánt az elkövetőnek.
Vitézy Dávid az eseményen kiemelte, hogy a projekt nem csupán a jelenlegi kormányzati intézkedések lezárása, hanem a magyar vasút történetének egy kulcsfordulója is, amely az utóbbi évtizedek közútfejlesztési orientációját váltja fel. Az új program célja az uniós források hazáig hozása és azok hatékony felhasználása az emberek érdekében, nem utasítva a régóta várt fejlesztéseket.
Vitézy hangsúlyozta, hogy az első hét év fejlesztései keretén belül 950 milliárd forintot hagytak jóvá, megjegyezve, hogy a teljes 3550 milliárdos költségvetés mértéke időben megegyezik Ausztriáéval, de a cél az, hogy jelentős lépéseket tegyenek a vasúti közlekedés modernizálásáért. Az eddigi éves fejlesztési összeg mindössze 20 milliárd forintra rúgott, így a tervezett bővítés és korszerűsítés elengedhetetlen a vasúti közlekedés fellendítéséhez.
A tavalyi tavalyi fejlesztési költségek hivatalos jelentései alapján jelentős problémák állnak fenn, többek között:
- 43 év a vasúti kocsik életkorával,
- az akadálymentesítés terén óriási lemaradás.
- tájékoztatási rendszer hiánya a vasútvonalakon, amely 73%-ban tapasztalható.
- sebességkorlátozások a pályahálózat 42%-án.
- mindössze 32%-ban rendelkeznek zártrendszerű mellékhelyiségekkel a vonatok.
A jövőbeli tervek között szerepel többek között az Intercity flottájának kompletten történő cseréje 35 új motorvonattal, új HÉV-szerelvények beszerzése, valamint óránkénti Intercity járatok indítása. A hármas metró Rákospalota-Újpest vasútállomásig terjedő meghosszabbítását is 2030-ra tervezik, amelyhez ingatlanfejlesztések is kapcsolódnak.
Mindezek mellett a vidéki városok elővárosi vasútfejlesztésére, valamint a kamionforgalom vasútra terelésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A budapesti fejlesztések között a Nyugati és a Déli Pályaudvar rekonstrukciók is szerepelnek, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a fővárosi közlekedés modernizálásához.
