Mézalmácska: az áfonya klímatűrő kerti alternatívája
Az elmúlt évtizedek egyik legforróbb és legszárazabb nyara komoly kihívás elé állította azokat, akik saját kertben szeretnének bogyós gyümölcsöt termeszteni. A mézalmácska – más néven fanyarka – imádja a tűző napfényt, jól bírja a szárazságot, terméseit pedig minden évben biztonsággal beérleli, így a klímaváltozás egyik győztese lehet.
A mézalmácska az áfonya remek alternatívája: teljesen ellenálló, vegyszermentesen tartható, és bármilyen kerti talajon remekül boldogul. Nem igényel savanyú tőzeget, jól tűri a hazai klímát, így az egyre aszályosabb alföldi nyarak kihívásait is, és teljesen fenntartható módon termeszthető – mondja az interneten Kreatív kertészként ismert Medve Zsolt, farmosi őstermelő, akinek kertjében már tizenhárom fajtát nevelnek.
Keresztbeporzás és terméshozam
Bár a fanyarka jól öntermékenyülő gyümölcstermő, így egyetlen bokor is kielégítő termést képes adni, ha a kertben bőven van hely, érdemes több fajtát együttesen ültetni. Ezzel nemcsak az érési időt lehet elnyújtani, de a keresztbeporzásnak köszönhetően bokronként akár 20%-kal is több termésre lehet számítani.
Különleges fajták és jellemzőik
A mézalmácskák világában az egyes fajták története és genetikája is kifejezetten izgalmas. A Martin fajtát a Thiessen magoncából szelektálták Kanadában, különlegessége a rendkívül nagy szemű és zamatos termés, valamint az igen korai érés. A Thiessen az egyik legrégebbi és legelismertebb kanadai fajta, amely hatalmas bogyóiról és rendkívüli bőtermőségéről híres. A Smokey a piaci standard Kanadában, vadon talált egyedekből szelektálták, és rendkívül édes, aromás ízéről híres.
A Northline szintén egy vadon szelektált típus Albertából, alacsonyabb, felfelé törő habitusú, így kisebb kertekbe is kiváló, termései pedig szinte egyszerre érnek. A Honeywood nevűhez hűen mézédes, késői virágzású fajta, ami kiválóan alkalmas a mézalmácska szezon elnyújtására. A Sleyt kompakt növekedésű, nagyon korai fajta, sötétkék, szinte fekete bogyói már kora nyáron szüretelhetők. Az Amela európai szelekció az európai éghajlatra, termései nagyjából egyszerre érnek, és igen tömött fürtök jellemzik. A Mandam amerikai nemesítésű közép-kései fajta, erős bokrot nevel, termése sötétlila, aromásan édes.
Gondozás és öntözés a nyári aszályban
A mézalmácska rendkívül bőven és évről évre biztosan termést érlelő növény, amely kiválóan tűri a fagyokat is, így hazánkban teljesen télálló. Különösebb metszést nem igényel, de ha alakítani szeretnénk a koronáját, azt jól viseli.
Medve Zsolt tapasztalata szerint a növény nagyon kevés törődéssel is beéri, de az „igénytelen” és „aszálytűrő” címkék nem azt jelentik, hogy az ültetés után végleg magára hagyható. A termések növekedésekor, ha hetente legalább egyszer megöntözik a bokrokat, sokkal szebb, nagyobb és ízesebb bogyókkal hálálják meg a gondoskodást. Szüret után elegendő lehet a kétheti egy öntözés, csapadékosabb helyen ez az idő akár három-négy hétre is növelhető. A talaj mulcsolása segít a növénynek még tovább bírni a szárazságot. Mindez azonban csak a már koros, jól begyökeresedett példányokra igaz – a fiatal ültetésű növények az első egy-két évben extra figyelmet és folyamatosabb vízellátást igényelnek.
Miért együnk mézalmácskát?
A mézalmácska gyümölcse kis, lila almácska, mely 5-15 mm nagyságú lehet, és kisebb-nagyobb fürtökben csoportosul. Június végén, július elején érik. Édes gyümölcseit frissen, szárítva vagy feldolgozva már régóta fogyasztják a kanadai őslakosok. Jelentős mennyiségű élelmi rostot, B2- és H-vitamint, vasat és mangánt tartalmaz, az áfonyához hasonlóan. Ugyancsak hasonló az antioxidánsok mennyisége: a fenolos vegyületek összes mennyisége 452 mg/100 g, a flavonoloké 61 mg/100 g, az antocianinoké 178 mg/100 g. A polifenolokból quercetint, cianidint, delfinidint, pelargonidint, petunidint, peonidint és malvidint tartalmaz.
Mézalmácska felhasználása
A mézalmácska fogyasztható frissen, de be is főzhető. Kiváló lekvár alapanyag, emellett kipréselhető a leve, vagy akár gyümölcslevesbe is tehető. Süteményekbe is remek töltelék válhat belőle, de elsődlegesen frissen szedve fogyasztható – ajánlja a farmosi kertész.
Mézalmácska mint dísznövény
Csodálatos növényről van szó, amelyet akkor is érdemes a kertbe ültetni, ha nem szeretnénk megenni a gyümölcsét. Almácskáit nagyon szeretik a madarak, így a madárbarát kert tökéletes eleme lehet. A májusi hófehér virágözön és a nyáron díszítő bogyók után a csodálatos őszi levélszíneivel egész évben díszíti a kertet, és akár nyírott sövénynek is nevelhető. Metszést ugyan nem igényel, de metszéssel bármilyen formára nevelhető.
Korábbi cikkünkben a farmosi kertész az újfajta ribizlik termésbiztonságára és bőséges termésére hívta fel a figyelmet, és megmutatta a fügeszalámi készítésének receptjét is.
