Kerítésekkel védik a muflonoktól a Börzsöny féltve óvott kincsét
A világon kizárólag a Kárpát-medencében fordul elő a magyarföldi husáng, mindössze hat ismert lelőhelyen, amelyek közül négy hazánkban található. A Dél-Börzsöny egyik legértékesebb növényfajának állományát újabb 11 kerítéssel védik – írta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán Kun András természetmegőrzési kutató.
A 2022 és 2025 között végzett felmérések egyértelművé tették, hogy a faj helyzete különösen sérülékeny: a kerítetlen területeken az állomány mára szinte teljesen visszaszorult, míg a bekerített foltokon fennmaradtak a tövek, és sikeres virágzást, valamint termésképzést is megfigyeltek.
A magyarföldi husáng Magyarország fokozottan védett növénye, a Kárpát-medence egyik legritkább bennszülöttje. Állományai egymástól nagy távolságra élnek, emiatt a faj fennmaradásában különösen fontos szerepe van a meglévő élőhelyek megőrzésének és megfelelő kezelésének.
A Dél-Börzsöny sziklás, meredek lejtőin elsősorban az erdők és cserjések szegélyei a magyarföldi husáng élőhelyei. Ezek a területek ugyanakkor a nagyvad számára is kedvelt tartózkodási helyek, és előszeretettel rágják vissza a magyarföldi husáng leveleit, zsenge hajtásait. Ha a növény nem tud virágozni, a magok sem érhetnek be, így a szaporodása is ellehetetlenül – fogalmazott Kun András.
A területen jelentős számban fordul elő muflon. Ez a faj Magyarországon nem őshonos, életmódjából adódóan elsősorban a sziklás, gyenge termőhelyű, ugyanakkor természetvédelmi szempontból kiemelkedően értékes élőhelyeket kedveli. A több tíz egyedből álló csapatok taposással és intenzív rágással jelentős károkat okozhatnak, nagyragadozó híján pedig nincs, ami természetes módon szabályozza populációikat.
A magyarföldi husángnak otthont adó meredek lejtők eróziója közvetlenül is veszélyezteti állományait. A vadak rágása, taposása felgyorsítja az eróziós folyamatokat, ezáltal csökkentve a faj számára alkalmas élőhelyek kiterjedését. Tapasztalatok alapján a vadkárosítás megelőzésének leghatékonyabb eszköze jelenleg a kerítések alkalmazása.
A korábbi két bekerített területen végzett felmérések eredményei ezt jól igazolják: miközben a kerítetlen állományok nagyrészt eltűntek, a védett foltokon fennmaradtak a tövek, és a virágzás, valamint a termésképzés is sikeres volt – írta a kutató.
A 2025–2026-ban megépített 11 új kerítéssel ezért tovább növelték a bekerített területek számát. A beavatkozás fontos lépés egy olyan ritka növényfaj megőrzésében, amelynek világállománya mindössze néhány, egymástól elszigetelt lelőhelyre korlátozódik. A természetvédelmi munka célja ezért nem csupán a még meglévő állományok megőrzése, hanem annak elősegítése is, hogy a faj ismét gyarapodhasson a Dél-Börzsönyben.
Az új kerítések megépítéséhez a „Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a Pannon és Alpesi biogeográfiai régió határterületén” című, LIFE19 NAT/SK/000895 azonosító számú európai uniós pályázat biztosított anyagi forrást.
