Kezdőlap Fenntarthatóság Megismerkedhetünk a mezők fekete hasú banditájának életével
Megismerkedhetünk a mezők fekete hasú banditájának életével

Megismerkedhetünk a mezők fekete hasú banditájának életével

által Marton

Titkos életet él a mezők fekete hasú banditája

Miközben Nyugat-Európa országaiban már kétségbeesetten védik és keresik, Magyarország alföldi rónáin még zavartalanul él a hazai mezők egyik legkarakteresebb lakója, a mezei hörcsög. Ez a zömök, mindöszsze 220–450 grammos rágcsáló igazi túlélőművész, amelynek élete valóságos logisztikai és építészeti bravúr.

A mezei hörcsög bundája feltűnően tarka: hátát sárgásbarna szőrzet borítja, pofáját világosbarna, sárgás és fehér sávok díszítik, hasa pedig koromfekete. Bár lakóhelyeik közel esnek egymáshoz, és laza kolóniákban élnek, valójában magányos állatok. Saját föld alatti birodalmukat szigorúan őrzik, a határokat mirigyváladékukkal jelölik meg. A hímek és nőstények kizárólag a párzási időszakban viselik el egymás társaságát.

A közelmúltban Győrfy Hunor természetvédelmi őrkerület-vezető mezei hörcsög jelenlétére utaló nyomokat fedezett fel Tass határában. A talált kotorékok sűrűsége alapján stabil populációt azonosítottak, amelynek részletes felmérése jelenleg is zajlik. A rejtett életmódú rágcsáló további megfigyelésére kameracsapdákat helyeztek ki a területen.

Föld alatti járatrendszer és gondos spájzolás

A mezei hörcsög akár 6–8 méter hosszú, szövevényes alagútrendszert ás magának a puha mezőgazdasági talajba. A járatrendszerben jól elkülönülnek a különböző funkciójú helyiségek: a hálókamra puha növényi szálakkal bélelt pihenőhely, az éléskamrák a téli élelem raktárai, az illemhelyiség pedig külön vakvágányon található. Ha az utóbbi megtelik, a hörcsög egyszerűen lefalazza földdel. A biztonság érdekében a rendszerből több normál kijárat és néhány függőleges vészbejárat nyílik, amelyekbe veszély esetén azonnal belezuhanva tűnik el a ragadozók elől.

A hörcsög mindenevő: zöld növényeket, gabonamagvakat, gyümölcsöket, rovarokat, gilisztákat és csigákat egyaránt fogyaszt. A gyűjtögetés alkonyatkor kezdődik, amikor hatalmas pofazacskóit megtömi terméssel, majd a zsákmányt a föld alatti raktárba szállítja. Egy idősebb hím a nyár folyamán akár 3–5 éléskamrát is csordultig tölthet. A pofazacskók kiürítését a mellső lábaival, határozott mozdulatokkal végzi, föld alatti bunkereiben pedig akár 15 kilogrammnyi termést is felhalmozhat a téli hónapokra.

Késő ősszel a hörcsög 1,5–2 méter mélyre húzódik a fagy elől, és októbertől márciusig téli álmot alszik. Ez azonban nem folyamatos alvás: időnként felébred, átvánszorog valamelyik éléskamrába, eszik a nyári gyűjtésből, majd tovább pihen az első tavaszi napsugarakig. A felszínen folyamatosan résen kell lennie, mivel a parlagi sasok, kerecsensólymok, baglyok, rókák, valamint a molnár- és közönséges görények egyik kedvenc zsákmánya.

Szaporodási robbanás és drasztikus visszaesés

Kedvező időjárás és elegendő táplálék esetén a hörcsögök rendkívül gyorsan szaporodnak: egyetlen év alatt akár három almot is felnevelhetnek, és az első tavaszi alomból származó kölykök még ugyanabban az évben szülővé válhatnak. Ezt a robbanásszerű állománynövekedést nevezik a szakemberek gradációnak.

Az intenzív mezőgazdaság, a nagytáblás, vegyszerigényes kultúrák és a klímaváltozás azonban a hörcsögöket is megviselik. Az 1950-es évek óta a faj szaporodási rátája folyamatosan zuhan: míg korábban a 2–3 alom volt jellemző, ma egy nőstény gyakran már csak 1–2 almot képes sikeresen felnevelni egy szezonban.

Európa egyik legveszélyeztetettebb emlőse

Bár a múlt században még kártevőként üldözték, a mezei hörcsög mára a leggyorsabban visszaszoruló európai emlősfajjá vált. Ami Magyarországon még megszokott látvány, az a kontinens nyolc országában már kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik. Mindössze három olyan ország maradt Európában, ahol stabilnak mondható állományok vannak: Csehország, Románia és Magyarország.

Éppen ezért a mezei hörcsög Magyarországon kiemelt természetvédelmi státuszt élvez, és az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajnak minősül. Illegális károsítása vagy elpusztítása esetén egyedenként 25 000 forint természetvédelmi értéket kell megfizetni. A faj globális jövője miatt Magyarországra és a hazai természetvédelemre különleges szerep hárul a megmentésében.

A gazdák és a természetvédelem kényes egyensúlya

Ha a mezőgazdasági termelés biztonsága forog kockán, hatósági engedéllyel szabályozható a hörcsögállomány. Ez a lehetőség azonban kizárólag akkor merül fel, ha minden egyéb célravezető, békés megoldást kimerítettek. Ilyen vészhelyzetben a gazdák engedélyt kaphatnak a hörcsögök riasztására, elejtésére, gyérítésére vagy állományuk szabályozására. A hatóságok csak olyan korlátozó intézkedést engedélyeznek, amely a mezőgazdasági károkhoz képest nem okoz aránytalanul nagy, visszafordíthatatlan kárt a természetvédelmi oldalon.

A Természetvédelmi Világszövetség a kihalással fenyegetett fajok vörös listájára tette a mezei hörcsögöt. Korábban Tiszanánán is szükség volt beavatkozásra: 171 rágcsálót csapdáztak be, majd szántóföldi környezetbe vitték őket.

Ezt is kedvelheted