Lannert szerint az előző kormány is használta azt a kérdőívet, ami miatt „genderszemlélettel” vádolják
Lannert Judit oktatási miniszter szerint már 2021 óta, tehát az előző Orbán-kormány alatt is használták azt a kérdőívet, amely alapján Rétvári Bence a „genderszemlélet” terjesztésével vádolta meg őt.
A KDNP frakcióvezetője egy olyan, a nemi identitás kifejeződésére is rákérdező óvodai kérdőívet próbált meg félremagyarázni, amelyet már 2021 óta alkalmaztak és kiküldtek az óvodáknak – írta Lannert Facebook-posztjában. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint ha nem is ugyanazt a kérdőívet, de egy hasonlót, amiben a kifogásolt kérdés is szerepelt, használtak már öt évvel ezelőtt is.
Rétvári szerint a genderszemléletet viszik be az óvodákba
Rétvári Bence pénteki posztjában arról írt, szerinte Lannert Judit „óvónőktől tudakolja, melyik kisgyerek játszik a nemi hovatartozásától eltérően”, amivel szerinte a „genderszemléletet” viszik be az óvodákba. Posztjához egy kérdőív részletét csatolta, ezen az alábbi kérdés látható: „Játékában a nemi hovatartozása élénken kifejeződik (fiús/lányos játékok választása, viselkedés a helyzetekben).” Erre a képernyőkép alapján adható a soha, a néha, a gyakran/képes rá és a nem tudom válasz.
„Elképesztő, hogy ez már ilyen szinten megy a Tisza-kormányban. Nem tudják békén hagyni a gyerekeket. Mindenbe beleszövik a gendert. A genderlejtőn nincs megállás” – írta a posztban Rétvári.
A PDSZ is kritizálta a kérdőívet
A kérdőív visszavonásáról is írt Rétvári Bence, ezt pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Facebook-posztja is említi. „A PDSZ-hez gyakorló óvodapedagógusoktól érkeztek jelzések az új, gyermekenként 229 kérdésből álló kérdőívvel kapcsolatban. Nemcsak a felfoghatatlanul nagy adminisztrációs teher miatt tartottuk elfogadhatatlannak, hanem a tartalma miatt is” – írta a szakszervezet, és ugyanazt a kérdést említette példaként, amit Rétvári Bence.
„De mit is kellene ezen mérni? Azt, hogy egy kisfiú autókkal, egy kislány babákkal játszik? Vagy éppen azt, ha nem a hagyományosan fiúsnak vagy lányosnak tekintett játékokat választják? Milyen pedagógiai vagy fejlődéslélektani alapon kellene a játékpreferenciákból a gyermek nemi hovatartozására következtetni?” – tették fel a kérdést. Azt is kiemelték, hogy lényegében ugyanazzal a 229 kérdéssel akarták értékelni hároméves és a hat-hét éves gyermekek fejlődését, a kérdőív kitöltetése pedig egy 25 fős csoportban ez 5725 válasz rögzítését jelentette volna.
A minisztérium szerint a kifogásolt kérdés már korábban is szerepelt
Nem sokkal Lannert Judit posztja után az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium is reagált Rétvári Bence posztjára, azt írta, a politikus „vagy a gyermekek fejlődésének alapvető szakmai összefüggéseivel nincs tisztában, vagy politikai propagandacélokból tudatosan félremagyarázza azokat”. Bár a kérdőív visszavonásáról a minisztérium nem írt, arra utaltak, hogy milyen problémák merülhettek fel vele: a szakmai kérdés nem az, hogy szabad-e a gyermekek fejlődését megfigyelni, hanem az, hogy az alkalmazott módszer megfelelő-e, milyen céllal történik az adatkezelés, és biztosítottak-e a gyermekek és szüleik jogai.
A minisztérium is kiemelte, hogy a Rétvári által kifogásolt kérdés már egy 2021-es, hasonló célú kérdőívben is szerepelt, amikor az oktatás irányításáért még az általa képviselt kormányzat felelt.
Lannert Judit posztjában hangsúlyozta, hogy a kérdés helyesen szerepelt korábban is a kérdőívben, mert „a nemi identitás játékban történő kifejeződése a kognitív, szociális és érzelmi fejlődés meghatározó mérföldköve”. A miniszter szerint erre azért kell rákérdezni, mert ezzel lehet ellenőrizni, hogy megvan-e a gyermek identitása, így a pedagógus visszajelzést kaphat arról, hogy hol tart a gyermek fejlődése.
