Kováts Eszter: a forradalom fogalmának felismerhetetlenségig tágítása
Az október 25-i szerbiai parlamenti választások kapcsán ismét felvetődött a kérdés, mi kellett az Orbán- és a Vucic-rezsim leváltásához, és hogy választási forradalom történt-e áprilisban Magyarországon és októberben Szerbiában. Kováts Eszter véleménycikke ezt a kérdést járja körül.
A szerző felidézi: 2018. április 8-án késő este az LMP eredményvárójáról hazatekerve súlyt érzett a szívén, és hónapokig az a gondolat kísérte, hogy sok honfitársának jó az, amiben élnek, az Orbán-rezsim erőforrásfölénye pedig kikezdhetetlen, a rendszer leválthatatlan, és csak valami csoda segíthetne.
A szakma jelentős része a választási autokrácia fogalmát találta legmeggyőbbnek annak megragadására, amiben éltek. Unger Anna politológus 2023-as interjújában úgy definiálta a fogalmat, hogy egy ilyen rendszerben a választások nem azért vannak, hogy a nép akarata kiderüljön, hanem azért, hogy a demokrácia látszata fennmaradjon, és ha az ellenzék mégis nyerne, működésbe lépnek a valódi hatalomváltást ellehetetlenítő biztosítékok.
Az újabb választások után meggyökeresedett az álláspont, hogy a NER leválthatatlan, vagy szinte leválthatatlan, és csak a körülmények nagyon kivételes együttállása esetén lehetséges a váltás, akkor sem biztos, hogy valódi hatalomátadásra kerül sor. A Political Capital április 12-e előtt két héttel felvett kérdőíves kutatása szerint a választók 37 százaléka teljesen biztosnak, további 12 százaléka pedig valószínűnek tartotta, hogy a Fidesz választási csalást követ el a hatalom megtartása érdekében.
Az elmúlt hónapokban sokan amellett érveltek, hogy a rezsim azért nem váltott nyílt autokráciára, és azért nem akadályozta meg elnyomó eszközökkel, hogy kicsússzon kezéből a hatalom, mert a Tisza kétharmadot szerzett, és a társadalmi fölény miatt nem tehették meg. Kováts Eszter szerint ez nem magyarázat.
A cikk további része azt vizsgálja, megnevezhetővé vált-e, mi történt április 12-én, milyen szándékkal nevezik forradalomnak a Tisza választási győzelmét, és hová vezethet, ha a politikai fogalmainkat szélsőségesen kitágítjuk.
