A magyar felzárkózás mértéke: Árak vagy bérek?
A GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése rávilágít, hogy Magyarország az elmúlt másfél évtizedben jelentős felzárkózáson ment keresztül az Európai Unióhoz képest. 2010 és 2025 között az árak és a bérek mértéke is növekedett, a legújabb adatok szerint 2010-ben a magyar árszint az uniós átlag 59%-át, bérek tekintetében csupán 32%-át képviselte. Az Orbán-kormány időszakának végére az árak 72%-ra, a bérek pedig 49%-ra emelkedtek.
Különbségek a költségek és jövedelmek között
Az elemzés célja annak vizsgálata volt, hogy Magyarország valóban felzárkózott-e az EU-hoz, és ha igen, ez inkább a bérek vagy az árak szintjén történt. Az orosz-ukrán konfliktus és a világpiaci sokkok jelentős hatással voltak az árak növekedésére, ám látványosan megugrott az élelmiszerek és üzemanyagok költsége is.
Élelmiszerek és lakhatás: A valódi helyzet
Az elemzés szerint 2025-re az élelmiszerek árszintje elérheti az EU-átlag 95%-át, míg az alkohol- és dohánytermékek 87%-on, a bútorok és háztartási készülékek 89%-on állnak. A lakhatás költsége, amely átlagosan 67%-on volt, a korábbi kormányzati intézkedések, mint az árstopok és különadók következtében, különbségeket mutat, hiszen a támogatott rezsiköltségek jelentősen csökkentek.
A szolgáltatások szerepe a felzárkózásban
A legjelentősebb áremelkedés a szolgáltatások terén volt tapasztalható, különösen a szabadidős, kulturális és turisztikai szolgáltatásoknál. E körben a gyors bérnövekedés is hozzájárult az árak emelkedéséhez, azonban a kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is az uniós árszint közelében voltak.
Az infláció és a forint hatásai
A forint erősödése mérsékelheti a hazai inflációt, ami azt jelenti, hogy a forintban kifejezett jövedelem vagy ár euróban kifejezve közelebb viszi a magyar ár- és bérszintet az uniós átlaghoz. Ez statisztikailag gyorsítja a felzárkózást.
A lakosság tapasztalatai
Bár a külföldi utazók tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos termékek Nyugat-Európában olcsóbbak lehetnek, a szolgáltatások árai Magyarországon továbbra is kedvezőbbek az uniós átlaghoz képest. A GKI elemzése megállapítja, hogy nem csupán az árakban, hanem a bérek terén is felzárkózás történt, ugyanakkor más közép-európai országokhoz képest Magyarország lassabb növekedést mutatott.
Összegzés
Az elemzés végkövetkeztetése, hogy a bérek relatív növekedése jelentős vásárlóerő-növekedést hozott, ugyanakkor a régiós versenytársak teljesítménye alapján még mindig Magyarország áll az EU utolsó helyén az egy főre jutó tényleges fogyasztás tekintetében.
