A hárommillió magyar abszolút szegénységben élhet
Friss elemzések szerint a magyar lakosság harmada, mintegy hárommillió ember él abszolút szegénységben, ami aggasztó tendencia a társadalom számára.
Az abszolút szegénység definíciója az egyének és háztartások létfontosságú szükségleteit és megélhetési költségeit helyezi a középpontba, így ezen kritériumok alapján a magyar állampolgárok közel 31,9%-a minősül szegénynek. Ez az arány a 15,7%-os európai átlag több mint kétszerese, és hazánk a legmagasabb szegénységi mutatók közé tartozik az EU-ban, a bolgár, román, szlovák és horvát állampolgárok után.
A szegénység helyzete különösen aggasztó, hiszen míg a régió egyes országai a Covid-19 járvány és a globális infláció ellenére csökkentették az anyagi nélkülözők arányát, Magyarországon a szegénység folyamatosan növekvő tendenciát mutat 2019 óta.
Az alsó jövedelmi ötödbe tartozó emberek anyagi helyzete továbbra is rendkívül súlyos; átlagosan 30%-kal maradnak el a szegénységi küszöbtől. Az ABSPO módszertan szerint, amelyet az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja indított 2018-ban, a szegénységet az adott háztartások életkörülményei és kiadásainak struktúrája alapján határozzák meg.
Az ABSPO projekt keretein belül a jövedelmi küszöbök megállapításához különböző háztartások igényeit vizsgálták. Például 2024-re egy egyedülálló felnőtt átlagosan 298 ezer forintot, míg egy házaspár 474 ezer forintot, egy kétgyermekes család pedig 677 ezer forintot szükséges a megélhetéshez. Az aktuális gazdasági helyzet fényében ez a szint mintegy hárommillió magyar számára elérhetetlen.
Összességében tehát a szegénység mélyebb megértése érdekében sürgős intézkedésekre van szükség, hogy ezen arányok csökkenthetők legyenek, és a lakosság nagyobb részének biztosítható legyen a méltóságteljes megélhetés.
