Zsiday Viktor elemzése: Trump iráni konfliktusa és a világgazdaság kockázatai
A közelmúltban Zsiday Viktor gazdasági elemző kiemelte, hogy Donald Trump iráni katonai akciója óriási kockázatokat hordoz a világgazdaság számára. Zsiday, tőkepiaci szakértőként, olyan analógiát hozott fel, amelyben a háborús lépéseket a történelem hasonló eseményeihez hasonlította, például Hitler Szovjetunióra gyakorolt téves elképzeléséhez 1941-ben, vagy Putyin Ukrajnára vonatkozó tévedéseihez 2022-ben. Szerinte Trump csak egyetlen terve volt, a konfliktus kibővítése B, C, vagy D terv nélkül, ami komoly veszélyekhez vezetett.
Zsiday rámutatott arra, hogy az iráni rezsim nem omlott össze, ahogyan azt az amerikai elnök remélte, sőt, képes lehet arra, hogy az Öböl térségében jelentős zavarokat okozzon az energiahordozók és más termékek szállításában. A piaci mechanizmusokat figyelembe véve, a kereslet flexibilitása korlátozott, ami azt jelenti, hogy az emberek és cégek hajlandók magas árat fizetni, hogy hozzáférjenek ezekhez az alapvető erőforrásokhoz, a háború következményeként drasztikus áremelkedések valószínűsíthetők.
A globális olajfelhasználás napi szinten meghaladja a 100 millió hordót, és a Hormuzi-szoros lezárása körülbelül 14-15 millió hordót érint, ami viszont elegendő ahhoz, hogy hatalmas áremelkedés következzen be. Zsiday emelte ki, hogy még ha az államok válaszul felszabadítják stratégiai tartalékaikat, és az arab országok esetlegesen átirányítanák termelésüket, a piaci zűrzavar elkerülhetetlennek tűnik.
A konfliktus súlyos gazdasági következményekkel járhat, beleértve a globális recesszió valószínű tényét, ha a háború tovább terjed. Zsiday Viktor Pletser Tamás, az Erste Group olaj- és gázipari elemzőjével ért egyet, miszerint az iráni olajkínálat 20%-ának blokkolására számíthatunk, ez jelentősen felülmúlja a legnagyobb eddigi olajválság, a 1956–57-es szuezi válság 10%-os hatását. A következmények tehát drámaian megnövekedhetnek, amit a már így is mélyponton lévő magyar olajtartalékok is jól mutatnak.
A jelenlegi geopolitikai helyzet tehát nemcsak a közel-keleti stabilitást, hanem a globális energiapiacokat is jelentős mértékben befolyásolhatja, felhívva a figyelmet a rizikós politikai döntések mögötti hosszú távú következményekre.
