Szijjártó Péter: Az ukránok nem vesznek komolyan minket
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február 2026. március 15-én, az Európai Unió külügyi tanácsának brüsszeli ülése előtt kifejtette, hogy az ukrán vezetés Magyarországot „hülyének próbálja nézni” a Barátság kőolajvezeték ügyében. A miniszter javasolt beszélgetésekről számolt be, ahol az ukrán fél politikai nyomásgyakorlást és manipulációt alkalmaz. Az ukrán rendszerüzemeltető tájékoztatása szerint a vezeték helyreállítása előreláthatóan egy hónapig tart, ami a miniszter véleménye szerint nem műszaki problémák, hanem politikai érdekek következménye.
Szijjártó a tárgyalások hiányát és az azokat meghiúsító ukrán reakciókat is megemlítette. Bár a magyar energiaminisztérium miniszterhelyettesi vezetéssel Kijevben tartózkodott, az ukrán fél minden találkozókérést visszautasított. Az ukrán külügyminisztérium azonban állítja, hogy a magyar delegáció látogatását nem egyeztették, és hivatalos státuszuk sem volt, így nem is zajlottak előre megbeszélt találkozók.
Politikai feszültség és diplomáciai kapcsolatok
Az ukrán Naftogaz állami energetikai vállalat közölte, hogy a kőolajvezeték helyreállítása technológiailag összetett feladat, ami időt, különleges felszereléseket és folyamatos emberi erőforrást igényel. Szijjártó hangsúlyozta, hogy a magyar kormány továbbra is vétóval él Ukrajnának szánt uniós kölcsönök ellen, míg az ukránok politikai játszmákkal foglalkoznak, nem pedig az olajszállítást indítják újra.
„Amíg az ukránok szórakoznak velünk, semmiféle támogató döntés jóváhagyására nem kerül sor, így Ukrajna uniós tagsága is elképzelhetetlen” – tette hozzá a miniszter. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország jelenlegi kőolaj-tartaléka elegendő, 86 napra elegendő készlet van az országban, ami biztosítja a benzinárak stabilitását.
Diplomáciai csatornák és a béke reménye
A miniszter elmondta, hogy Magyarország fontosnak tartja a diplomáciai kapcsolatok fenntartását Oroszországgal, mert szerinte ez a béke alapja, mindezt figyelembe kell venni a jövőbeli döntések során, különböző politikai helyzetek tükrében.
Ez a helyzet továbbra is feszültségeket generál a magyar-ukrán kapcsolatokban, amelyek a politikai diskurzusban is megjelennek, hangsúlyozva a két ország közötti különbségeket és a nehezen megoldható problémákat, amelyek komoly hatással vannak az energetikai együttműködésre.
