Startupvezetők javaslatcsomagja a vagyonadó tervezetéhez
A magyar startup-ökoszisztéma vezető alapítói, befektetői és szakmai partnerei közös állásfoglalást és módosító javaslatokat készítettek a 2027 elejétől bevezetni tervezett vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz. A tervezet formálódó fő szabálya szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra 100 milliárd forintig évi 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó vagyonrészre pedig 1,5 százalék adót kellene fizetni.
A szakmai szervezet oldalán közzétett nyilatkozat szerint a vagyonadó-tervezet a kockázati tőkéből működő startupalapítókra valós anyagi helyzetükhöz képest aránytalan terhet ró, és könnyen fizetésképtelen helyzetet teremthet. A javaslatcsomag aláírói között megtalálható Simó György, a Day One Capital partnere, Birmacher Barnabás, a Bitrise platform társalapítója és Pistyur Veronika, az Oktogon Ventures partnere is a startupszektor számos más szereplője mellett. Álláspontjuk szerint ha a vagyonadó nem veszi figyelembe a startupokra jellemző kockázati profilt, valamint befektetési és értékelési sajátosságokat, akkor az unikornisok nem fogják leváltani a zebrákat, és lehetetlen helyzetbe kerül, aki nemzetközi piacon skálázódó innovatív céget épít Magyarországról indulva.
Nem realizálható vagyonból nem lehet adót fizetni
A javaslatcsomag egyik fő pontja szerint a startupalapítók részesedését befektetői jogok terhelik, nem eladható, osztalékot nem hoz, és statisztikailag nagy az esélye, hogy soha nem realizálódik. Az aláírók szerint ez kis túlzással olyan, mintha egy lottószelvény után a főnyeremény összegére kellene adót fizetni még a sorsolás előtt. Javaslatuk: a startupalapítói részesedések értéke ne számítson bele a magánvagyonba addig, amíg egy exit után valóban nem realizálódik.
Az értékszámítás sem egyértelmű
A tervezet a nem tőzsdei részesedést képlettel vagy független cégértékeléssel értékeli. A képletalapú értékelés valószínűleg nem használható részvényesi megállapodás, eltérő jogú részesedés vagy külföldi anyavállalat esetén, pedig ezek a kockázati tőkéből növekedő startupok alapesetei. A javaslat szerint az alapeseti képletnek külföldi anyavállalat és kockázatitőke-szerződések esetén is alkalmazhatónak kell lennie.
A befektető pénze nem az alapító pénze
A befektetési körök összege a cég saját tőkéjébe kerül, és a szellemi tulajdonra költött rész aktivált értékként a mérlegben marad. A képlet így az aláírók szerint a befektetők pénzét adóztatja az alapítónál: egy 40 millió dolláros seed kör után egy 60%-os alapító évi körülbelül 17 millió, egy 100 millió dolláros Series A után egy 55%-os alapító évi körülbelül 55 millió forint vagyonadót fizetne, többszörösét az éves fizetésének. Javaslatuk: a befektetők likvidációs preferenciája vonódjon le a saját tőke értékéből.
Kiszámíthatatlan startup-cégértékelések
A befektetési kör ára a jövőbeli lehetőségeket árazza, nem a jelenlegi teljesítményt. A 2022-ben még 17,5 milliárd dollárra értékelt Mirót idén 1,36 milliárd dollárért vásárolták meg. Ha a független értékelés során az utolsó befektetési kör árazása lenne az adó alapja, egy 100 millió dolláros értékelésnél egy 60%-os alapító évi körülbelül 191 millió, egy 1 milliárd dolláros értékelésnél egy 55%-os alapító évi körülbelül 2,25 milliárd forint adót fizetne. A javaslat szerint a finanszírozási körök árazása nem lehet kötelezően mérvadó a független értékelésnél.
