Volt MVM-es vezető: nem vásároltuk volna meg a Mátrai Erőművet
Nem tartozott volna az MVM üzleti stratégiájába a Mátrai Erőmű visszavásárlása – mondta a nyáron távozott általános vezérigazgató-helyettes, Tamáska József arra a tranzakcióra utalva, amelyben a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc biztosan jól járt.
Tamáska József az MVM nyáron távozott vezérigazgató-helyettese arról is beszélt, hogy a cégen belül a likviditásmenedzsmentnek komoly fejtörést okozott a napi ügymenetben a pénzügyi lyukak betömése. A rezsicsökkentés ágazati megítéléséről szólva felidézte: a szakma fogadásokat kötött, hogy melyik közműhálózat omlik össze előbb; a nyertes a víz lett tíz évvel, utána a gáz, majd a villamos hálózat bedőlését várták.
Paks mint állam az államban
A volt vezérigazgató-helyettes szerint Paks az elmúlt években állam az államban módban működött, és az MVM-nek mint a tulajdonosi jogokat gyakorló holdingnak folyamatosan nagy erőfeszítésébe került a jog gyakorlásával járó feladatok ellátása, mert Paks vezetése nem mindig volt partner az együttműködésben. A Mátrai Erőműnél talán csak a paksi területek vagyonkontrollja, eszközkontrollja és integrációja volt nehezebb a vállalatcsoportnak.
Energiaipari stratégia nélkül indultak az akkuipari beruházások
Szintén súlyos következményekkel járhatnak azok a megállapítások, amelyek szerint az Orbán-kormány iparpolitikai irányváltását, az intenzív akku- és járműipari befektetéseket nem alapozták meg energiaipari stratégiák. A problémát az jelentette, hogy miközben a jellemzően Ázsiából érkező gyáraknak a keleti országrészt szemelték ki, ott nem állt rendelkezésre elegendő energiaellátási kapacitás. Mindez számos kérdést felvet, például azt, hogy miért szipkázta ki a kormány a nyereséget az MVM-ből, ha közben elvárás volt a cég felé a rendszerfejlesztés.
Hónapok alatt tőzsdére vihető lenne az MVM
A volt vezérigazgató-helyettes szerint 7-8 hónap alatt tőzsdére lehetne vezetni az MVM-et, ennek előkészítése régóta napirenden van, de konkrét menetrend nincs. Annak, hogy ez eddig nem történt meg, az egyik magyarázata, hogy a cég jó nyereségtermelő képességgel rendelkezik, ezáltal biztos osztalékfizető, ami a tulajdonosnak – jelen esetben az államnak – fontos a költségvetési pálya finanszírozásához.
