Új megközelítés Budapest rövid távú lakáskiadásában
A belvárosi lakások rövid távú bérbeadása már szinte az összes kerület napi témájává vált. A legújabb fejlemény szerint a VIII. kerületi önkormányzat is társadalmi egyeztetésre bocsátotta a lakáskiadási szabályozás javaslatait. Ezzel szemben a IX. kerület kivételével több belvárosi kerület már foglalkozik a lakáshotelek kérdéskörével. Az ingatlan.com friss elemzése alapján Budapesten körülbelül 9800 korszerű lakás működik mint Airbnb-jellegű szálláshely, ami a belvárosi kerületek erőteljes fókuszáltságát tükrözi. Jelenleg a lakásállomány mindössze 1%-át érinti a rövid távú kiadás, de a belvárosi kerületekben – mint az I., V., VI., VII., VIII. és IX. – ez a szám meghaladja a 4%-ot.
A budapesti Airbnb-piac koncentrációja
A budapesti belvárosi kerületekben mintegy 198 ezer lakásból 8125 kínál rövid távú bérbeadásra, amely a lakások ötödét jelenti. Érdemes megjegyezni, hogy a VII. kerület a legnagyobb kínálattal bír, ahol több mint 3200 ingatlan üzemel, ezt követi a VIII. kerület több mint 1700 és az V. kerület közel 1200 lakással. A VI. kerület azonban egy jelentős csökkenést mutatott: jelenleg 837 Airbnb-jellegű lakás működik, ami 60%-os visszaesést jelez az év elején bevezetett szigorítások következményeként. A belvárosi kerületekben az Airbnb-lakások átlagos kihasználtsága 64-70% között mozog, ami komoly bevételi lehetőséget biztosít a tulajdonosok számára.
Jövedelemkülönbségek a különböző kerületekben
Az átlagos havi bevételek látványos különbségeket mutatnak. Például az V. kerületben a rövid távú kiadásból származó bevétel átlagosan 725 ezer forint, szemben a hosszú távú bérleti díjjal, amely 350 ezer forintra tehető. A VI. kerület esetében az Airbnb-bevétel 683 ezer forint, míg a hosszú távú lakbér csak 280 ezer forint. Hasonló eltérés tapasztalható a VII. kerületben is, ahol a havi Airbnb-jövedelem 650 ezer forint, míg a hosszú távú bérleti díj 245 ezer forintot jelent. Az VIII. és IX. kerületben a rövid távú bérbeadás bevétele szintén meghaladja a hosszú távú bérbeadásból származó összeget.
Természetes válaszlépések a piacon
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott arra, hogy a rövid távú lakáskiadás vonzereje a jelentős bevételek következménye. Ugyanakkor elismerte, hogy az Airbnb üzemeltetés költségei, a munkaterhelése és a szabályozási kockázatok jelentős mértékben befolyásolhatják a befektetők döntéseit. Mivel a szabályozás szinte minden belvárosi kerületben napirenden van, a budapesti ingatlanpiac jövője nagymértékben a kerületi és országos politikai döntésektől függ.
A terézvárosi modell következményei
A VI. kerületben idén januártól bevezetett rövid távú bérbeadási tilalom eddig 60%-os csökkenést mutatott az Airbnb-k számában, azonban a piacon még mindig több mint 800 kiadó ingatlan érhető el. Ezzel párhuzamosan a hosszú távú bérbeadás iránti kereslet is növekvő tendenciát mutatott, éves összevetésben 34%-kal bővült az új lakáshirdetések száma. Az érdeklődés emelkedése a terézvárosi albérletek iránt 32%-kal nőtt, míg a fővárosi bérleti piac csökkenő tendenciát mutatott.
A hosszú távú bérbeadások jövedelmezősége
Az ingatlan.com adatai alapján Budapesten a hosszú távú bérek átlagos hozama jelenleg 4,5%-os, ami a befektetők számára további kérdéseket vethet fel az ingatlanok kiválasztásakor. A lakásárak emelkedése is megállt, áprilisban stagnáltak az árak, éves összevetésben pedig a drágulás üteme 10,9%-ra csökkent. Balogh László szerint a belső kerületek kereslete különösen érzékeny a devizapiaci mozgásokra is; a forint erősödése a külföldi vásárlók számára drágábbá teheti a magyar piacot.
A jövőbeli befektetések helyzetét számos terület is befolyásolja, amely a belváros kifejezett jelentőségét mutatja, ugyanakkor a külső kerületek is érintettek lehetnek a drágulás lassulásának következményeiben.
