2026-os költségvetési tervek: egyensúly vagy ingadozás?
A 2026-os költségvetési terv az Orbán-kormány politikai prioritásait tükrözi, hangsúlyos fókuszt helyezve a választási fogásokra. Az év eleji osztogatások és az ezekre szánt kiadások nyomon követhetők a tervezetben: szja-kedvezmények, anyák adómentessége, fegyverpénz kiosztása, valamint pedagógus- és köztisztviselői bérek emelése. Ezzel szemben a gazdasági és társadalompolitikai irányvonalak kérdésesek, orrhosszal sem közeledünk egy egységes stratégiához.
A kormány optimista növekedési terveket vázol, 4,1 százalékos GDP-bővülést vizionálva. Ez a szám azonban ellentmond az első negyedéves gazdasági hanyatlásnak, amikor a KSH adatai szerint a gazdaság 0,4 százalékos csökkenést mutatott. Ha a növekedés nem közelíti meg az előrevetített mértékeket, a hiánycél és az államadósság-csökkentés szintén elérhetetlen marad. Ezzel Magyarország még nagyobb gazdasági instabilitásnak lehet kitéve.
Hiányzó beruházások és kérdéses prioritások
A költségvetési számok jól mutatják, hogy a nagyobb állami beruházások gyakorlatilag elapadtak. A kormány csupán néhány kiemelt projektet finanszíroz: a Budapest–Kelebia vasútvonalat, a Paks 2 projektet, a Forma-1-es pálya renoválását és a budai vár felújítását. Falusi templomok kozmetikázása mellett alig találni érdemi fejlesztéseket: összesen 78 milliárd forint jutott a beruházásoknak, miközben az egészségügyre országszerte nyomorúságos 7 milliárdot szántak. Ez az összeg még egy szakrendelő felújítására is komolyan aligha elég.
A számok mögött kevés racionalitás fedezhető fel. A kormány látszólag inkább az állami kiadások csökkentésében látja a megoldást, mintsem egy előremutató gazdasági stratégia lefektetésében. Az inflációhoz viszonyítva a tervezett kiadások csökkennek, ami egyértelműen szorosabb szigorítást jelent. De vajon elegendő ez ahhoz, hogy a gazdasági növekedés motorját beindítsa?
A kockázatok és a várható korrekciók
A jövőbeni gazdasági sokkok elkerülése a tervezet alapján szinte a véletlenen múlik. A kockázatok nyilvánvalóak, és már most arra lehet számítani, hogy az új kormány, akárki is alakítja meg, kénytelen lesz újratervezni a költségvetést 2026 közepén. Ugyanakkor a jelenlegi szigorítás kevésnek tűnik ahhoz, hogy valódi eredményeket hozzon, különösen akkor, ha a gazdaság külső körülményei tovább romlanak.
Az államadósság-kezelés, a környezetvédelem, a gazdasági támogatások, valamint az állami bürokrácia szektorai mind a spórolás áldozataivá váltak. Ezek a területek ugyan közvetlenül nem terhelik meg a lakosságot, de hiányuk hosszú távon csökkenti a fejlődési potenciált. Az egyetlen érdemi befektetési prioritásnak még mindig az utak felújítása és az eddig futó programok tekinthetőek, amelyek aligha segítenek lendületet adni az amúgy is törékeny gazdaságnak.
Társadalmi kérdések árnyékában
A költségvetés, bár érthetően választásokra hangolt, nem vet fényt a társadalom hosszú távú támogatásának koncepciójára. Az egészségügy, mint rendszeresen háttérbe szorított szektor, a mostani tervben is elmarad minden reális elvárástól. Az oktatás, a szociális jólét és más alapvető szférák szintén nem kapnak elegendő figyelmet. Ezek a problémák csak tovább mélyítik a fejlődési szakadékot, amelyet a kormányzat minden évben egyre nehezebben tölthet be.
A költségvetési tervezet inkább a jelenlegi rendszer fennmaradásához, semmint annak reformjához igazodik. Talán ez a politikai rövidlátás a legnagyobb akadálya annak, hogy az ország valóban kitörjön a gazdasági stagnálásból.
