Bemutatják a Mohács-könyvet: nem adtuk harc nélkül a hazánkat
Szombaton, a Könyvfesztivál keretében mutatják be a 24 Extra legújabb kiadványát, a Mohács: nem adtuk harc nélkül Magyarországot című könyvet. A délutáni eseményen Pető Péter, a Central Médiacsoport digitális előfizetéses tartalom- és hírigazgatója beszélget Bihari Dániel újságíróval, a könyv írójával és Korpás Zoltán történésszel.
Az 1526-os mohácsi csata következményei miatt történelmünk lényeges fordulópontja, a történeti emlékezetben pedig határvonalat jelent: a régi nagyság és az utána következő kiszolgáltatottság, elnyomás választóvonalát. Az emlékezetet emiatt számos tévhit, félreértés és dogmává merevedett vélekedés kíséri árulásról, bűnbakokról és országvesztő széthúzásról.
A könyv a téma legkiválóbb kutatóival készült interjúk és a 24.hu Mohács-cikksorozata alapján mutatja be a mohácsi csatát, előzményeit és következményeit, miközben lépésről lépésre számol le a téves meggyőződésekkel. A BookLab Kiadó gondozásában, B. Szabó János történész szerkesztésében megjelent kötet bemutatója október 3-án 17 órától kezdődik a Könyvfesztiválon. Az esemény nyitott és ingyenes.
A tatárjárásról szóló könyv szerzőjének új kötete Zsigmond király törökellenes erőfeszítéseivel kezdődik, majd Hunyadi harcait és Mátyás diplomáciáját tárgyalja. Nagyobb teret szentel a Jagelló királyok két és fél évtizedének, hogy megingassa a velük szemben ma is fennálló vádak többségét.
A könyv bemutatja az Oszmán Birodalom gyors növekedését, részletesen foglalkozik a korabeli legnagyobb és legerősebb hadsereggel, a magyar haderővel, valamint a Mohácsnál is hiányolt európai összefogás kérdésével. Betekintést nyújt II. Lajos kancelláriájába, az európai udvarokba küldött segélykérő levelekbe és a hadba hívó parancsokba, elkíséri a királyt Budáról Mohácsra, és felidézi a katonáknak küldött sürgetés egyik utolsó levelének aljára írt „cito, cito, cito” feliratot is.
Az olvasót elviszi a Karasicához, ahol Tomori Pál a végzetes ütközet előtt néhány nappal győzelmet aratott az ellenség előőrsén, majd olyan mélységben mutatja be a mohácsi csata forgatagát, amennyire lehetséges. Beszámol az utolsó középkori uralkodó haláláról, hadifoglyok kivégzéséről és arról a pusztításról, amelyet Szulejmán 1526 kora őszén Magyarországon véghezvitt.
A történeti szál Buda elvesztésével lazul, majd a kötet a mohács hosszú távú, akár máig ható következményeiről és az emlékezet alakulásáról szól. A hitelességet a közreműködő történészek szakmai tekintélye biztosítja, a fejezetek pedig a kutatókkal folytatott, a 24 Extrán cikksorozat formájában megjelent beszélgetések alapján készültek.
