Hideg lávabolygót találtak, ami a korai Földet idézi
A csillagászok felfedezték az eddigi leghidegebb lávabolygót, amely légkörrel rendelkezik, és sok szempontból a korai Földhöz hasonlíthat – írja a Space.com nyomán a 24.hu.
A HD 3167 b jelű szuperföld 154 fényévnyire kering egy csillag körül, rendkívül szorosan. Egy év a bolygón – egy keringés a csillaga körül – mindössze egy földi napnak felel meg. A kutatók szerint különleges, hogy ez nem csupán egy lávaborította szikla, hanem egyben a legkisebb lávavilág, amelyet valaha láttak, mégis sikerült megtartania a légkörét.
„Minél közelebb kering egy bolygó a csillagához, annál nehezebbnek kellene lennie légköre, mivel csillagszél bombázza, és több nagy energiájú foton bombázza a csillagtól. Mégis, ezeknek a lávavilágoknak sok esetben van légkörük” – mondta Edwin Kite, a kutatás társszerzője, a Chicagói Egyetem geofizikai docense.
A bolygó árapályfüggő, ami gyakori a lávavilágok között: az egyik oldala mindig a csillaga felé néz, a másik oldala örök sötétségbe burkolózik. Az újonnan felfedezett világ azonban némileg különbözik a többitől. „Ha a bolygónak nem lenne légköre, a nappali oldala elméletileg a lehető legforróbb lenne, mivel ilyen közel van a csillagához. De nem ez a helyzet” – mondta Brandon Park Coy, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók szokatlanul hűvös bolygót találtak légkörrel, amely észrevehetően hidegebb a várt maximumnál.
A csapat arra a következtetésre jutott, hogy a bolygó légköre a nappali oldalát úgy hűti, hogy visszaveri a csillag fényét, és lényegében a hőt a bolygó sötét oldalára irányítja. Bár így is elég forró ahhoz, hogy lávavilág legyen, ez a leghidegebb, amelyet valaha légkörrel találtak.
Az ilyen típusú bolygók tanulmányozása azért is fontos, mert a feltételezések szerint a korai Föld nagyon hasonlíthatott egy lávabolygóra. A Naprendszer történetének legelején, amikor a földszerű bolygók kialakultak, rendkívül forrók voltak a bolygócsíraütközések energiája miatt, a Földön pedig úgynevezett magmaóceáni állapot uralkodott, teljesen folyékony felszínnel. „Ez a mostani felfedezés betekintést nyújt abba, milyen körülmények lehettek a Föld első néhány millió évében” – tette hozzá Coy.
Az első exobolygó felfedezése óta több mint 6300 különböző exobolygót találtak a kutatók, köztük olyan sziklás planétákat, amelyek elég forróak ahhoz, hogy a felszínük égő lávává olvadjon.
