Kezdőlap Szórakoztatás Négy korábbi NKA-vezető közös nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát a szervezet jövője miatt

Négy korábbi NKA-vezető közös nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát a szervezet jövője miatt

által Marton

NKA-botrány: Korábbi vezetők aggályai a Nemzeti Kulturális Alapról

A közelmúltban a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli botrány kapcsán – amely során titokban 17 milliárd forintot osztottak ki főként a Fideszhez köthető szervezetek és egyesületek között – négy korábbi NKA-vezető állásfoglalást adott ki. E vezetők, Harsányi László, L. Simon László, Lőrinczy György és Török András, akik az elmúlt évtizedekben különböző kormányok bizalmából irányították az alap munkáját, aggodalmukat fejezték ki a szervezet jövője miatt.

Az állásfoglalás célja, hogy reagáljanak az NKA jó hírét súlyosan érintő fejleményekre, amelyek kérdőre vonják az alap döntéseinek szakmai alaposságát, valamint azok függetlenségét. Kiemelik, hogy a közvélemény bizalma megrendült az alap iránt, és a döntések mögött álló motívumokat is kétségessé tették.

Az állásfoglalás szerint bár az elmúlt események inspirálták őket, nem kívánják a botrány részleteit taglalni. Helyette néhány alapelvet szeretnének rögzíteni annak érdekében, hogy az NKA fennmaradása biztosított legyen. Kijelentették, hogy a következők a kulturális finanszírozás hatékony működéséhez szükséges feltételek:

  • A Nemzeti Kulturális Alapnak önállóan kell működnie, támogathatja a kormányzati kulturális politikát, de a minisztériummal való kapcsolata inkább koordináló jellegű legyen.
  • A programokat az alapot vezető Bizottság és szakmai kollégiumok irányítása alatt kell megvalósítani. Az alap önálló elnöki státuszának visszaállítása az autonómia egyik biztosítéka.
  • A támogatásokról döntéseket pályázati rendszer keretein belül kell meghozni, a szakmai kollégiumokon keresztül, ahol a kurátorok széles nyilvánosság bevonásával, a szakmai szervezetek javaslatainak alapján nyernek kiválasztást.
  • A döntéseket a szakmai kollégiumoknak kell hozniuk, kivéve a miniszteri keretet, amely a jövőben az NKA összköltségvetése 10 százalékát kell, hogy képviselje.
  • Indokolt lenne felülvizsgálni a maradványtartási kötelezettséget, amely szűkíti az alap által felhasználható forrást.
  • Az új kormánynak át kell tekintenie a kurátorok kiválasztását és a döntési mechanizmust szabályozó rendszert, így biztosítva a transzparenciát és a szakmai szempontok érvényesülését.

L. Simon László már korábban is kifejezte véleményét az NKA-botrányról, reagálva a közvéleményt felháborító részletekre. Az incidentsorozatban kritikát fogalmazott meg Hankó Balázs, a kulturális és innovációs miniszter mellett, aki szerinte nem érdemli meg, hogy olyanokkal próbálják összeugrasztani, akiknek munkáját elismeri.

Az események előzménye Molnár Áron nyilatkozata, amely nyilvánosságra hozta a titkos támogatásokat, különböző előadóknak és celebeknek, mint például Dopeman és Kis Grófo, akik 5-5 millió forintot kaptak, vagy Mága Zoltán fotósa, aki 500 milliót kapott. A botrány következményeként már több vezető lemondott az NKA-ból, míg Hankó Balázs kérdések kereszttüzébe került, de nem tudta megnyugtatni a közvéleményt a felmerülő kritikákra.

Ezt is kedvelheted