Fényérzékeny kísértetek és szellemképek a Fortepanon
A Fortepan fotóarchívumában több mint kétszáz rontott, szellemképes felvétel található. A szokatlan jelenségre rendszerint utólag megnyugtató magyarázat kínálkozik: nem várt fénysugár esett a lencsére, bemozdulás torzította a képet, vagy dupla expozíció történt, ami lehetett véletlen, de szándékos kísérletezés eredménye is. A többször exponált képeken hosszan lehet böngészni a részleteket, a bemozdult felvételek pedig sokszor festményekre emlékeztetnek.
Kísértettörténetek és hiedelmek nyomában
Az archívum számos olyan helyszínt is megörökít, amelyekhez évszázados kísértettörténetek kapcsolódnak. A londoni Towerben két királynét is fiatalon és ártatlanul végeztek ki, a római Angyalhídnál pedig a 16. században Beatrice Cencit ölték meg, miután megölte erőszakos apját – a hagyomány szerint szeptember 10-ről 11-re virradó éjjeleken a lány alakját máig látni vélik a híd angyalszobrai között. A régi, félreeső vagy sajátos jegyekkel bíró épületekről – főleg, ahol haláleset is történt – nagyobb valószínűséggel terjednek kísértettörténetek, mint az újabbakról.
Bolondtorony, kastélyok és boszorkányok
A mezőhegyesi silótornyot bolondtoronynak hívják a helyiek, és a rossz emlékű, ma már megmentendő műemlékként számon tartott épületre sok öngyilkosjelölt mászott föl. Vasszécsenyben, az Ó-Ebergényi-kastély üres szobáiból suttogást, folyosóin éjjelente lépteket hallottak a régiek, miután 1924-ben megölték a kastély tulajdonosát. A Canal Grandéra néző Palazzo Dario történetében annyi gyanús haláleset bukkan fel, hogy a velenceiek inkább elkerülik a palotát. A siroki vár legendáiban beteljesületlen szerelem, párbaj és öngyilkosság szerepel, romos falainál alkonyattájt ma is látni vélik az egykori várúrnő sziluettjét.
Boszorkánykő és hollólegendák
A Salgóvárral szemközti Kis-Salgón régen boszorkányok buliztak a hagyomány szerint, innen ered a Boszorkánykő elnevezés. Amikor 1969-ben az éjféli boszorkánytánchoz gyújtott kis tüzekről érdeklődött a Nógrád Megyei Hírlap Torják Mátyás számadó juhásztól, ő logikus magyarázattal szolgált: a frissen megnyírt birka fázik, így éjszaka is mozog, ezért a juhász is virraszt, és apró tüzeket gyújt a Boszorkánykő körül. A hollókői vár eredetlegendájában hollóvá változott ördögfiak szerepelnek.
A néphit és a Halloween
Pócs Éva néprajzkutató 1979-es tanulmányában a magyar néprajzkutatás bevett terminológiáját követve természetfeletti lénynek nevez minden nem létező, de létezőnek hitt, akár láthatatlan, akár valamilyen megnyilvánulásában érzékelhető lényt. Mivel a boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmek egészen hasonlatosak azokhoz, amelyek a mindenszentek előestéjét is átszövik, ők is helyet kaptak a Halloween-szimbólumok közt, ahogy a halottakra utaló csontváz motívum és a holló is.
Drakula és a vámpírok nyomában
A törcsvári, román nevén Bran várkastélyban, Drakula kitalált otthonában történteket széles körben ismerni vélik. A hely hírnevéből a román idegenforgalom kaszálja a legtöbbet, már az 1980-as években is Drakula-túrákat szerveztek a Brassóhoz közeli várhoz a nyugati horror rajongóinak. Pár éve, a Bram Stoker-könyv megjelenésének 125. évfordulóján százak gyűltek össze vámpírnak öltözve az angliai Whitby-apátság romjainál, ahol a rémtörténetben Drakula hajója kiköt.
